A kürtőskalács legendája egészen a 13. századig nyúlik vissza.
A történet szerint egy okos és bátor székely asszonynak köszönhetjük az első kürtőskalácsot. Egy 19. századi könyvben úgy szerepel, hogy a tatár seregek elől a székelyek a barlangokba, hegyekbe menekültek. Mivel ezeket a helyeket gyakorlatilag nem lehetett megközelíteni, ezért a tatárok úgy döntöttek, hogy kiéheztetik a székelyeket.
Csakhogy, ez nem ment annyira könnyen, hiszen ahogyan teltek a hetek, a tatároknak gyakorlatilag elfogyott az élelmük. Bár a székelyeknek sem volt túl sok, egy okos asszonynak támadt egy jó ötlete: összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, majd hatalmas kalácsokat sütött. Ezeket aztán dorongra vagy magas póznákra húzták és felmutatták a tatároknak.
A tatárok mikor meglátták a kalácsokat, azt hitték, hogy a székelyeknek bőven van ennivalójuk, ezért bosszúsan (és persze korgó gyomorral) elvonultak. Emiatt a kürtőskalácsot a régi receptes könyvekben dorongfánknak is nevezik.
A kürtőskalács története itt nem ért véget. Az évek során Erdély-szerte elterjedt, és minden régió a maga módján formálta tovább a receptet. A tészta később egyre édesebb lett, és a parázs helyett már faszénen, vagy speciális kürtőskalács-sütőn kezdték készíteni.
Az utóbbi néhány évtizedben pedig Magyarországon is annyira népszerűvé vált, hogy gyakorlatilag ma már nincsen olyan hazai karácsonyi vásár, ahol ne lehetne kapni.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
