Közel 80 ezer végzős tanuló igényelhetné az ingyenes oktatást.
10 593 végzős diák jelentkezett a KRÉTA rendszerében az ingyenes KRESZ-oktatásra –tájékoztatta a Belügyminisztérium a Népszavát.
Ahogyan arról már az Eduline is beszámolt, 2024. szeptember 1-jétől a KRESZ- és az egészségügyi tanfolyamért, illetve a vizsgáért a végzős középiskolásoknak nem kell fizetniük. A jelentkezést a diákok a KRÉTA rendszerén keresztül tehetik meg.
Mint kiderült, azóta mindössze 10.593 diák élt ezzel a lehetőséggel. Ez azért tűnik alacsony létszámnak, ugyanis a belügyi tárca és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal összesített adatai szerint 81.500 fő lenne jogosult az ingyenes KRESZ és elsősegély oktatásra, mivel ennyien tartoznak a végzősök közé.
Mindez azt jelenti, hogy a jogosultak csupán nyolcada jelentkezett.
Az ingyenes online KRESZ-, valamint online elsősegélynyújtás-tanfolyam a KRÉTA-rendszerében érhető el. Az online tanulási lehetőség megszervezése mellett az iskolák hatáskörébe tartozik a vizsgáztatás is, amire novembertől van lehetőségük.
A lap tájékoztatása szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról számolt be, hogy hozzájuk még nem érkezett be információ a vizsgák megkezdéséről.
Azok a diákok, akik sikeresen teljesítik a tanfolyamokat, két évük van arra, hogy megszerezzék a forgalmi vizsgát.
Fontos kiemelni, hogy a forgalmi vizsgához kötelező gyakorlati órákat továbbra is ki kell fizetnie azoknak, akik jogosítványt akarnak szerezni. Az ingyenes elméleti oktatás miatt azonban több autósiskola is megemelte a gyakorlati oktatása árát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
