Több tízezer hallgató teljesít a tanulmányai mellett tartalékos katonai szolgálatot Izraelben

Tavaly a hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányait.

  • Eduline/MTI

Immár másodszor kezdődött „háborús” tanév az izraeli felsőoktatásban, köszönhetően az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet, illetve a Hezbollah libanoni síita milícia közötti háborúnak – írja az MTI.

Tavaly minden ötödik hallgató, mintegy 70 ezer diák - férfiak és nők egyaránt - szolgált hosszabb-rövidebb ideig tartalékosként a hadseregben is, miközben bejárt az órákra.

Az intézmények idén is összevont, intenzív és online kurzusok megszervezésével, újra megnézhető előadásokkal, a vizsgáztatás rugalmasabbá tételével próbálják meg segíteni őket, hogy honvédelmi kötelességük teljesítése miatt ne essenek ki az oktatásból.

A háborús helyzet miatt több felsőoktatási intézmény is nehézségekkel küzd. Volt, ahol már a háború kitörésekor kiürítettek egy főiskola két kampuszát is. Az utóbbi hetekben pedig a a rangos Technion műszaki egyetemnek kellett felkészülnie arra, hogy a diákoknak és az oktatóknak bármikor azonnal óvóhelyre kell menniük.

Egy felmérés szerint az előző tanévben mintegy 340 ezer diák tanult 57 felsőoktatási intézményben. A hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányi terveit, és 22 százalékuk kénytelen volt másik félévre halasztani a kurzusait.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.