Több tízezer hallgató teljesít a tanulmányai mellett tartalékos katonai szolgálatot Izraelben

Tavaly a hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányait.

  • Eduline/MTI

Immár másodszor kezdődött „háborús” tanév az izraeli felsőoktatásban, köszönhetően az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet, illetve a Hezbollah libanoni síita milícia közötti háborúnak – írja az MTI.

Tavaly minden ötödik hallgató, mintegy 70 ezer diák - férfiak és nők egyaránt - szolgált hosszabb-rövidebb ideig tartalékosként a hadseregben is, miközben bejárt az órákra.

Az intézmények idén is összevont, intenzív és online kurzusok megszervezésével, újra megnézhető előadásokkal, a vizsgáztatás rugalmasabbá tételével próbálják meg segíteni őket, hogy honvédelmi kötelességük teljesítése miatt ne essenek ki az oktatásból.

A háborús helyzet miatt több felsőoktatási intézmény is nehézségekkel küzd. Volt, ahol már a háború kitörésekor kiürítettek egy főiskola két kampuszát is. Az utóbbi hetekben pedig a a rangos Technion műszaki egyetemnek kellett felkészülnie arra, hogy a diákoknak és az oktatóknak bármikor azonnal óvóhelyre kell menniük.

Egy felmérés szerint az előző tanévben mintegy 340 ezer diák tanult 57 felsőoktatási intézményben. A hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányi terveit, és 22 százalékuk kénytelen volt másik félévre halasztani a kurzusait.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.