20 éves a Mikulásgyár, az ország egyik legnagyobb karitatív, adománygyűjtő rendezvénye

A jubileumi ünnepség keretein belül, az idén is Magyarországra látogató finn Mikulás, 13 napon át járja majd az országot, hogy minél több gyerek arcára mosolyt csaljon.

Rodler Lili

A Mikulásgyár az idei adománygyűjtő akcióját 2024 november 29. és december 21. között rendezi meg, aminek a díszvendége idén is Joulupukki, a finn Mikulás lesz – közölte az alapítvány az MTI-vel.

A jubileumi évben a Mikulásgyár célja, hogy legalább 120 ezer kilónyi tartós élelmiszert gyűjtsön össze, és osszon szét a rászoruló családok között. Tavaly 54 kistelepülésre juttattak el adománycsomagokat, összesen 8314 gyereknek.

Előző évben a Mikulás 10 napot töltött az országban. Ezalatt az idő alatt tíz településen 20 eseményén 17 ezer gyerekkel találkozott. Idén legalább 25 ezer gyereket szeretnének megajándékozni Joulupukki látogatásával.

Zsolnai Endre főszervező a közleményben azt is hozzátette, hogy bízik abban, hogy a jubileumi évben tényleg még több gyerek arcára tudnak mosolyt csalni, mint eddig. Továbbá nagyon hálás a korábbi évek adományozóinak és az önkénteseknek is, akik folyamatosan segítik a Mikulásgyár működését.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

Felsőoktatás

Dolgoznának az egyetem mellett, mégsem vállalhatnak diákmunkát – több mint százezer levelezős hallgatót érinthet a szabály

„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.

Campus life

Eltörölnék a 45 perces iskola-előkészítőt, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről

Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.

Közoktatás

Lannert Judit a tankerületek átalakításáról: Az iskolaigazgatók visszakapják munkáltatói jogaikat

Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.

Közoktatás

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Pótfelvételi 2026: fontos határidő jár le ma éjfélkor

Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.

„A világ legelismertebb tudósainak előadásait hallgathatjuk” – két magyar egyetemista is bekerült a CERN nyári programjába

21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.

NOKS-dolgozók bére, cafetéria, túlórapótlék – ezeket a változásokat sürgeti a PDSZ a köznevelésben

Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.