Milyen idő lesz a következő egy hétben és mikor indul a fűtésszezon?

Már csak a mai napon kell kibírni a hideget, a hét további részében ugyanis már enyhébb időjárásra számíthatunk.

Nem jártak jól azok, akik a szeptember 14-i hétvégére kinti programot terveztek. Komoly lehűléssel és órákon át tartó esőzésekkel kellett számolni, ami még a hét elején is folytatódott.

Jó hír azonban, hogy a következő hétvégén már bátran lehet programokat szervezni, ugyanis az Időkép előrejelzése szerint szeptember 21-én és 22-én is napsütésre és maximum 23 fokos hőmérsékletre lehet számítani Budapesten. Szerencsére a jó időt nem csak a hétvégén élvezhetjük, ugyanis a 20 fok fölötti idő várhatóan egészen október elejéig velünk fog maradni.

Mikor indul a fűtésszezon?

Akiknek központi fűtésük van, azoknak érdemes tudniuk, hogy a fűtésszezon az erre vonatkozó kormányrendelet szerint hivatalosan szeptember 15-től május 15-ig tart. Fontos, hogy az előző évekhez képest módosult a szabályozás, ugyanis eddig egy hónappal később, október 15-én indult a fűtési időszak.

Mi a helyzet az iskolákkal?

Feltételezhetően idén sem kell energiatakarékos intézkedésekre számítani az iskolákban a fűtésszezon ideje alatt, ugyanis a Belügyminisztérium már 2023 őszén sem rendelt el ilyet. A 2024-es őszi tanévre vonatkozóan pedig még nem adtak ki tájékoztatást.

Emellett pedig a tanítási szünetek sem lesznek rövidek. Az őszi szünet 2024. október 26-tól november 3-ig fog tartani, a téli szünet pedig 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.