Mindössze 11 éves a párizsi olimpia legfiatalabb versenyzője
Egy új sportágban, gördeszkában versenyez a 2024-es világversenyen.
Székács Linda
Csodagyereknek tartják a 2024-es olimpia legfiatalabb versenyzőjét, a gördeszkás, kínai származású Zheng Haohao-t, aki 2012. augusztus 11-én született, tehát az olimpia ideje alatt még mindössze 11 éves és 11 hónapos.
A gördeszkázás 2021-ben a tokiói olimpián debütált új sportágként a világversenyen. Ebben a sportágban remekel a hamarosan a 12. életévét betöltő sportoló, Kína valaha volt legfiatalabb olimpikonja, aki a Reuters cikke szerint alig négy évvel ezelőtt, 7 éves korában kezdett gördeszkázni, idén pedig már az olimpián versenyez, amire a kvalifikációját éppen Budapesten, az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján szerezte meg.
A fiatal lány korábban egy interjúban úgy nyilatkozott, nagyon menőnek, kissé talán már nárcisztikusnak érzi magát deszkázás közben. A párizsi olimpián szeretne a legjobb 16-ba jutni, de azt mondta, azt sem bánja, ha ez nem sikerül, mert a lényeg, hogy jól érezze magát a világversenyen.
Nem Zheng Haohao egyébként az olimpiák valaha volt legfiatalabb sportolója. Ezt a címet a görög Dimítriosz Lúndrasz tornász birtokolja, aki az 1896-os athéni olimpián 10 éves és 218 napos korában versenyzett.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.