Szuper csípős chips miatt kerültek kórházba japán diákok

Tizennyolc év alatt tiltja a chips fogyasztását a gyártó, a középiskolás diákok mégis úgy döntöttek, hogy megkóstolják.

  • Tornyos Kata

Hányingerre és a szájuk körüli heves fájdalomra kezdtek panaszkodni néhányan azok közül, akik ettek a szuper csípős rágcsából, végül 14 középiskolás diákot kellett kórházba szállítáni Tokióban – számolt be róla a BBC.

A kórházba szállított 13 lánynak és egy fiúnak csak enyhébb tüneteik voltak, és eszméletüknél voltak, amikor kiérkeztek a mentők. A gyártó cég nyilatkozatban kért bocsánatot a vásárlóktól az "esetleges kellemetlenségekért", és gyors felépülést kívántak a diákoknak.

A curry ízű chips szellempaprikával készül, és annyira csípős, hogy a cég honlapján egy sor ajánlással és tiltással találkozhatnak a vásárlók. Még a csípős ételek kedvelőit is figyelmeztetik, hogy óvatosan egyenek. A 18 év alattiaknak pedig kifejezetten tiltják a fogyasztást. Egyedül sem ajánlott enni a ropogtatni valóból, a túlzott fogyasztása pedig hasmenést is okozhat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.