A legnagyobb arányban a 18-25 évesek szerveznek maguknak hosszabb nyaralást.
Az emberek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Mint kiderült, igen kevesen vannak Magyarországon, akik idén nyárra legalább egy hetes egybefüggő nyaralást terveznek. A felmérésben megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy nyaralni 2024-ben.
A korosztályonként is vizsgált kérdés kapcsán megállapították, hogy a 18-25 évesek között a legvalószínűbb egy hosszabb nyaralás megszervezése, ugyanis nekik 45 százaléka utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak a 15 százaléka.
„Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel.”
Meglepő lehet azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka Magyarországon belül nyaral és csak 29 százalék utazik külföldre. A további 25 százalék pedig mindkét lehetőséget kihasználja.
Mennyit költenek a magyarok a nyaralás alatt?
Arról pedig, hogy mennyit költenek a nyaralás alatt, a válaszadók legnagyobb arányban (24%) 100-300 ezer forint közötti összeget adtak meg. Míg 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 18 százalék pedig 300-500 ezer forintot költ a nyaralásra. Az út során pedig a legtöbben, 65 százalék valamennyire odafigyel, hogy mire költ és csak 17 százalék állította azt, hogy ilyenkor nem tartja számon a kiadásait.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
