A legnagyobb arányban a 18-25 évesek szerveznek maguknak hosszabb nyaralást.
Az emberek több mint kétharmada nem megy nyaralni idén, minél idősebb valaki, annál kisebb valószínűséggel jut el egy hosszabb utazásra – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Mint kiderült, igen kevesen vannak Magyarországon, akik idén nyárra legalább egy hetes egybefüggő nyaralást terveznek. A felmérésben megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy nyaralni 2024-ben.
A korosztályonként is vizsgált kérdés kapcsán megállapították, hogy a 18-25 évesek között a legvalószínűbb egy hosszabb nyaralás megszervezése, ugyanis nekik 45 százaléka utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak a 15 százaléka.
„Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel.”
Meglepő lehet azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka Magyarországon belül nyaral és csak 29 százalék utazik külföldre. A további 25 százalék pedig mindkét lehetőséget kihasználja.
Mennyit költenek a magyarok a nyaralás alatt?
Arról pedig, hogy mennyit költenek a nyaralás alatt, a válaszadók legnagyobb arányban (24%) 100-300 ezer forint közötti összeget adtak meg. Míg 17 százalék legfeljebb 100 ezer forintot, 18 százalék pedig 300-500 ezer forintot költ a nyaralásra. Az út során pedig a legtöbben, 65 százalék valamennyire odafigyel, hogy mire költ és csak 17 százalék állította azt, hogy ilyenkor nem tartja számon a kiadásait.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
