Az angol nyelvű csapatverseny nemcsak a fizikaoktatást és kutatást inspirálja, de a jövőbeli nemzetközi tudósközösség kiépülését is szolgálja.
39 országból, több mint 350 diák érkezett Budapestre azért, hogy részt vegyenek a július 10–17. között a középiskolások legrangosabb nemzetközi kutatói fizika csapatversenyén, az International Young Physicists’ Tournament-en (IYPT) - írja az Eötvös Loránd Tudományegyetem közleményében.
Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén a világ fiatal fizikus diákjai mérik össze tudásukat és kutatási eredményeiket. A résztvevők a papíralapú versenyzés helyett adott kutatási problémákat mutatnak be és vitatnak meg az előadó, az opponens és a bíráló szerepében.
A verseny jelentőséget az is mutatja, hogy már ahhoz is komoly teljesítményt kellett elérnie a diákoknak, hogy bekerülhessenek az 5 fős nemzeti csapatokba. Ehhez először a hazai fordulón kellett sikeresen szerepelniük, majd több hónapos kísérleti és elméleti kutatómunkát, kommunikációs tréninget, edzőtáborokat is magába foglaló intenzív felkészülési időszak során vívhatták ki a részvétel jogot.
Az így létrejött csapatoknak pedig egy évük volt arra, hogy a kiadott nyílt végű kutatási problémákon dolgozzanak. A feladatok bonyolult fizikai rendszereket tartalmaznak, és nem létezik publikált megoldásuk. A versenyzők dolga a jelenségek minél pontosabb megértése, kutatási módszerek keresése, hipotézisek megfogalmazása és vizsgálata, legvégül minél tágabb érvényességű közelítő formulák és elméleti értelmezések felállítása.
Mindezeket a diákok egy tudományos vitán fogják megvédeni, amelyek között olyan megoldásra váró problémák is szerepeltek, mint például a gumiszalag repülési távolságának optimalizálása, vagy egy doboz rázásának hangja alapján a benne található tárgyak mennyiségének becslése.
„A magyar csapat felkészítését minden évben az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet munkatársai és hallgatói végzik, a hazai versenyzők 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek a nemzetközi megmérettetésen”
- mondta el Hömöstrei Mihály, az ELTE TTK mesteroktatója, az IYPT2024 Helyi Szervezőbizottságának vezetője.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
