Mutatjuk a részleteket.
A családi pótlék iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár, ezt követően a támogatást addig folyósítják, ameddig a diák köznevelési vagy szakképző intézménybe jár, ebben az esetben a családi pótlék a tanév utolsó napjáig jár.
Ha a diák egyetemre megy, nem jár a családi pótlék
Ha érettségi után a diák egyetemre, főiskolára megy, akkor júliustól már nem jogosult a szülő a családi pótlékra, azonban ez nem törlődik automatikusan. Ebben az esetben a szülőnek be kell jelentenie a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál.
Ha azonban a diák a szakképzésben tanul, és az érettségi után ott marad az iskolában nappali tagozaton, hogy szakmát szerezzen, akkor annak a tanévnek a végéig jár a támogatás, amikor a tanuló betölti a 20-at, ha SNI-s akkor pedig a 23-at.
Mi a helyzet, ha valaki érettségi után dolgozni kezd?
Ha a diák rendelkezik rendszeres havi bevétellel, akkor már nem számít eltartottnak. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A folyósítást pedig a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet őt figyelembe venni. Amennyiben, ha megszűnne a keresete, akkor ismét lehet kérnie a szülőnek, hogy a pótlék számításánál eltartottként vegyék figyelembe.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
