Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A forróság veszélyes lehet a gyerekekre, ezért összeszedtünk pár fontos tudnivalót a napszúrás, a hőkimerülés és a hőguta között különbségekről, és a megelőzésükről.
Nyáron a gyerekek több időt töltenek a szabadban, és előfordulhat, hogy a folyamatos védelem és a figyelés ellenére is megesik, hogy a gyerekek leégnek, rosszul lesznek vagy nagyon súlyos esetben elájulnak. Természetesen a gyakran ismételt mondatok, mint például, hogy „11 és 15 óra között ne menjünk a napra”, illetve a „folyadékpótlás kötelező” talán a legjobban ismert és bevált tanácsok. Van azonban, hogy ez sem elég, és a baj bekövetkeztével muszáj kórházba menni. Ez utóbbi csak a nagyon súlyos esetekben szükséges, ehhez viszont meg kell állapítani a különbségeket napszúrás, hőguta és hőkimerülés esetén.
Szédülés, hányinger, sápadt vagy esetleg erősen verejtékező bőr. A pontos tünetek meghatározásával könnyen kikövetkeztethető, hogy mivel állunk szemben. A Semmelweis.hu honlapján dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője tömören összefoglalta, hogy melyik állapot milyen tüneteket produkál, és hogyan érdemes kezelni a problémát.
Ezek a napszúrás tünetei
A napszúrás a leggyakrabban felmerülő probléma. Ha a gyerek huzamosabb ideig van napon, akkor jelentkezhet nála fejfájás, szédülés, hányinger és esetleg hányás. Ilyenkor azonnal hűvös helyre kell vinni a gyereket, vizes borogatással ellátni és teljes nyugalomba helyezni. Ha szükséges, akkor fájdalomcsillapítót is lehet neki adni, de ami a legfontosabb, hogy ügyelni kell a folyamatos folyadékbevitelre. Ha a gyerek közérzete nem javulna, és a fejfájás állandósul, akkor érdemes orvoshoz fordulni.
A hőkimerülés jelei
Levertség, túlzott izzadás, száraz nyálkahártyák, kevés vagy sűrű vizelet és esetleges ájulás az, ami előre jelezi ezt az állapotot. A hőkimerülés során a szervezet vízraktárai szinte teljesen kimerülnek, ami folyamatos pótlással orvosolható. Ebben az esetben nem csak a víz segíthet, nagyon jó alternatíva lehet az izotóniás sportital, amelyben olyan hatóanyagok vannak, amire az örökmozgó gyerekeknek folyamatosan szükségük lehet. A vízzel higított almalé, házi limonádé és a patikákban vagy drogériákban kapható ORS (orális rehidrációs folyadék) is hasznos lehet. Ha azonban a panaszok nem múlnak, illetve a gyerek nem bír inni, akkor minden esetben orvoshoz kell fordulni.
A hőguta tünetei
A három állapot közül a legveszélyesebb. Akkor jelentkezik, hogy ha a szervezet nem képes a hő leadására, és túlmelegszik, az anyagcserefolyamatok pedig felborulnak. Tehát az előző kettő esettel ellentétben itt nem jelentkezik megnövekedett izzadás, ami az egyik legnagyobb intőjel. Folyamatosan emelkedik a testhő, akár 40-41 fokosra, folyamatos fejfájás is jelentkezhet, illetve a bőr teljesen száraz lesz és kipirosodik. Emellett felléphet még szapora szívverés és kapkodó légzés, hányinger és hányás is. A folyamatosan romló állapot tudatzavart és eszméletvesztést is okozhat. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljátok azonnal mentőt kell hívni és el kell kezdeni a gyermek hűtését egész testes langyos vizes hűtéssel.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.