A Hope Not Hate nevű szervezet szerint a növekedés aggasztó.
A brit kormány megbízásából készült új kutatás szerint az egyetemi hallgatók között azonosított szélsőséges nézetek száma két év alatt 50%-kal emelkedett, legnagyobb arányban a „kevert, homályos vagy instabil” besorolású ideológiák esetében – írja a Guardian.
Ebbe a kategóriába azok a diákok tartoznak, akik több különböző szélsőséges ideológia elemeit ötvözik a világnézetükben, mint például az ún. férfijogok, szélsőjobboldali radikalizmus, vallási fanatizmus vagy az összeesküvés-elméletek. Nekik egyelőre ugyan nincs pontosan meghatározott ideológiájuk, de nagyobb eséllyel érdeklődhetnek a terrorizmus iránt.
Patrik Hermansson, a Hope Not Hate nevű érdekvédő szervezet vezető elemzője szerint az egyetemekről érkező bejelentések bővülő száma aggasztó, ráadásul összhangban van a szélsőséges ideológiák iránt érdeklődő fiatalok számának növekedésével az Egyesült Királyságban.
A helyzetet árnyalja, hogy a legfrissebb adatok azonban a 2022-23-as tanévre vonatkoznak, így még nem tartalmazzák az október 7-e, azaz az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanása utáni időszakot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
