Egyre több egyetemista vall szélsőséges nézeteket

A Hope Not Hate nevű szervezet szerint a növekedés aggasztó.

  • Sztupa Melitta Boglárka

A brit kormány megbízásából készült új kutatás szerint az egyetemi hallgatók között azonosított szélsőséges nézetek száma két év alatt 50%-kal emelkedett, legnagyobb arányban a „kevert, homályos vagy instabil” besorolású ideológiák esetében – írja a Guardian.

Ebbe a kategóriába azok a diákok tartoznak, akik több különböző szélsőséges ideológia elemeit ötvözik a világnézetükben, mint például az ún. férfijogok, szélsőjobboldali radikalizmus, vallási fanatizmus vagy az összeesküvés-elméletek. Nekik egyelőre ugyan nincs pontosan meghatározott ideológiájuk, de nagyobb eséllyel érdeklődhetnek a terrorizmus iránt.

Patrik Hermansson, a Hope Not Hate nevű érdekvédő szervezet vezető elemzője szerint az egyetemekről érkező bejelentések bővülő száma aggasztó, ráadásul összhangban van a szélsőséges ideológiák iránt érdeklődő fiatalok számának növekedésével az Egyesült Királyságban.

A helyzetet árnyalja, hogy a legfrissebb adatok azonban a 2022-23-as tanévre vonatkoznak, így még nem tartalmazzák az október 7-e, azaz az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanása utáni időszakot.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.