A kisfiúról a szülei sokáig nem is sejtették, milyen magas az intelligenciaszintje.
Dhruv, az angliai Robin Hood Junior Iskola diákja áprilisban csatlakozott a Mensa csapatához, miután az IQ-teszten 162-es eredményt ért el - írja a BBC.
Az emberiség mindenkori átlagos IQ-ja 100, ez a standard intelligenciateszteknek a kialakításából adódik. A kivételesen magas intelligencia pedig 130 fölött kezdődik, amit a 11 éves Dhruv jóval megugrott a saját eredményével.
Nem meglepő módon a fiú családja nagyon büszke rá, akik sokáig nem is sejtették, hogy ilyen magas intelligenciaszinttel rendelkezik. A lapnak elmesélték, hogy eleinte aggódtak miatta, ugyanis már csecsemőkorától kezdve speciális oktatást igényelt. Az iskola második évében pedig neki volt az egyik legrosszabb bizonyítványa az osztályban.
(Kép forrása: BBC: Praveen Kumar)
„Belül nagyon szomorú voltam, csak azt akartam, hogy átlagos fiú legyen, akinek normális élete van. A tanárok azt mondták, hogy egyáltalán nem tanul semmit"
- nyilatkozta Dhruv édesapja, aki aki 21 évvel ezelőtt költözött Indiából Londonba.
A család állítása szerint gyerekük azóta teljesen megváltozott, és igazán különlegessé vált a története.
| Mi az a Mensa? |
A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte. Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése. |
A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte.
Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése.
A "Mensa" nevet azért választották, mert latinul "asztalt" jelent.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
