Az EU országai közül Magyarországon az egyik legmagasabb a közösségi médiát használók aránya

Egy dobogón áll Magyarország Dániával, ebben az esetben viszont biztos jó ez?

Az Eurostat nyilvánosságra hozta a 2023-as közösségimédia-használatról szóló adatait. Az Európai Unió 273 régiójában végzett felmérésből kiderült, hogy a legtöbb közösségi médiát használó személyek arányában Magyarország a harmadik helyen áll a rangsorban.

Míg 224 régióban a közösségi hálózatokban való részvétel meghaladta az 50 százalékot, addig a legmagasabb arányt Dániában mérték, ahol az emberek 91 százaléka felhasználója valamely közösségi oldalnak.

Dániát a második helyen Ciprus követi. Itt az emberek 83 százaléka használja a közösségi médiát. Magyarország nem sokkal lemaradva, 81 százalékos felhasználói bázisával a harmadik helyre került a rangsorban. A fővárosban az országos átlagnál még magasabb arányt, 86 százalékot számoltak.

Ezzel szemben Franciaországban az embereknek csak 44 százaléka pörgeti a közösségi oldalakat, amivel ők érték el a legalacsonyabb szintet. A második és harmadik legalacsonyabb százalékokat pedig Németország (49%) és Olaszország (53%) érte el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.