Egy dobogón áll Magyarország Dániával, ebben az esetben viszont biztos jó ez?
Az Eurostat nyilvánosságra hozta a 2023-as közösségimédia-használatról szóló adatait. Az Európai Unió 273 régiójában végzett felmérésből kiderült, hogy a legtöbb közösségi médiát használó személyek arányában Magyarország a harmadik helyen áll a rangsorban.
Míg 224 régióban a közösségi hálózatokban való részvétel meghaladta az 50 százalékot, addig a legmagasabb arányt Dániában mérték, ahol az emberek 91 százaléka felhasználója valamely közösségi oldalnak.
Dániát a második helyen Ciprus követi. Itt az emberek 83 százaléka használja a közösségi médiát. Magyarország nem sokkal lemaradva, 81 százalékos felhasználói bázisával a harmadik helyre került a rangsorban. A fővárosban az országos átlagnál még magasabb arányt, 86 százalékot számoltak.
Ezzel szemben Franciaországban az embereknek csak 44 százaléka pörgeti a közösségi oldalakat, amivel ők érték el a legalacsonyabb szintet. A második és harmadik legalacsonyabb százalékokat pedig Németország (49%) és Olaszország (53%) érte el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
