A diákok is demonstráltak március 15-én, összeszedtük a legfontosabb történéseket

Többféle megmozdulás, demonstráció és beszéd zajlott a fővárosban március 15-én. Legtöbben a nyilvánosságba nemrég berobbant Magyar Péterre voltak kíváncsiak.

  • Tornyos Kata

Március 15-re öt órára nagygyűlést szervezett az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Fridays For Future Magyarország összefogva Budapest Városházával. Eredetileg egy vonulást terveztek a Blaha Lujza tértől a Szabad sajtó útig, de ezt az egyre bővülő további programok bejelentései miatt végül lemondták.

Ugyanis szintén erre a napra a Tanítanék Mozgalom a Kétfarkú Kutyapárttal közös megmozdulást szervezett a Szabadság hídon, ahol a 14 órakor kezdődő hídfoglalást követően utcazenészekkel, jelöltbemutatókkal és gyerekprogramokkal várták a résztvevőket. De a legtöbben – több ezren – a Magyar Péter által meghirdetett zászlóbontásra mentek el. Magyar Péter, exfelesége Varga Judit lemondása után fordult szembe a NER-rel. Az eseményen elárulta, hogy pártot alapít és önálló oktatási és kulturális minisztériumot is ígért – a Telex tudósítása alapján.

Ezt követően sokan átmentek a főpolgármester által szervezett eseményre, ahol a már említett szervezetek aktivistái is felszólaltak. "Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy" – mondta például Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja. Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens is felszólalt, egykori munkahelyéről azt mondta, hogy "a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált".

Délelőtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet. Legutóbb 2019-ben beszélt a fővárosban a nemzeti ünnepen, azóta mindig vidéken tartotta ünnepi beszédeit. A Tanítanék Mozgalom aktivistái bejutottak az eseményre, ahova alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokat is vittek, hogy "tükröt tartsanak" a miniszterelnöknek.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.