Többféle megmozdulás, demonstráció és beszéd zajlott a fővárosban március 15-én. Legtöbben a nyilvánosságba nemrég berobbant Magyar Péterre voltak kíváncsiak.
Március 15-re öt órára nagygyűlést szervezett az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Fridays For Future Magyarország összefogva Budapest Városházával. Eredetileg egy vonulást terveztek a Blaha Lujza tértől a Szabad sajtó útig, de ezt az egyre bővülő további programok bejelentései miatt végül lemondták.
Ugyanis szintén erre a napra a Tanítanék Mozgalom a Kétfarkú Kutyapárttal közös megmozdulást szervezett a Szabadság hídon, ahol a 14 órakor kezdődő hídfoglalást követően utcazenészekkel, jelöltbemutatókkal és gyerekprogramokkal várták a résztvevőket. De a legtöbben – több ezren – a Magyar Péter által meghirdetett zászlóbontásra mentek el. Magyar Péter, exfelesége Varga Judit lemondása után fordult szembe a NER-rel. Az eseményen elárulta, hogy pártot alapít és önálló oktatási és kulturális minisztériumot is ígért – a Telex tudósítása alapján.
Ezt követően sokan átmentek a főpolgármester által szervezett eseményre, ahol a már említett szervezetek aktivistái is felszólaltak. "Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy" – mondta például Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja. Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens is felszólalt, egykori munkahelyéről azt mondta, hogy "a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált".
Délelőtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet. Legutóbb 2019-ben beszélt a fővárosban a nemzeti ünnepen, azóta mindig vidéken tartotta ünnepi beszédeit. A Tanítanék Mozgalom aktivistái bejutottak az eseményre, ahova alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokat is vittek, hogy "tükröt tartsanak" a miniszterelnöknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
