A diákok is demonstráltak március 15-én, összeszedtük a legfontosabb történéseket

Többféle megmozdulás, demonstráció és beszéd zajlott a fővárosban március 15-én. Legtöbben a nyilvánosságba nemrég berobbant Magyar Péterre voltak kíváncsiak.

  • Tornyos Kata

Március 15-re öt órára nagygyűlést szervezett az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Fridays For Future Magyarország összefogva Budapest Városházával. Eredetileg egy vonulást terveztek a Blaha Lujza tértől a Szabad sajtó útig, de ezt az egyre bővülő további programok bejelentései miatt végül lemondták.

Ugyanis szintén erre a napra a Tanítanék Mozgalom a Kétfarkú Kutyapárttal közös megmozdulást szervezett a Szabadság hídon, ahol a 14 órakor kezdődő hídfoglalást követően utcazenészekkel, jelöltbemutatókkal és gyerekprogramokkal várták a résztvevőket. De a legtöbben – több ezren – a Magyar Péter által meghirdetett zászlóbontásra mentek el. Magyar Péter, exfelesége Varga Judit lemondása után fordult szembe a NER-rel. Az eseményen elárulta, hogy pártot alapít és önálló oktatási és kulturális minisztériumot is ígért – a Telex tudósítása alapján.

Ezt követően sokan átmentek a főpolgármester által szervezett eseményre, ahol a már említett szervezetek aktivistái is felszólaltak. "Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy" – mondta például Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja. Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens is felszólalt, egykori munkahelyéről azt mondta, hogy "a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált".

Délelőtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet. Legutóbb 2019-ben beszélt a fővárosban a nemzeti ünnepen, azóta mindig vidéken tartotta ünnepi beszédeit. A Tanítanék Mozgalom aktivistái bejutottak az eseményre, ahova alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokat is vittek, hogy "tükröt tartsanak" a miniszterelnöknek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.