A diákok is demonstráltak március 15-én, összeszedtük a legfontosabb történéseket

Többféle megmozdulás, demonstráció és beszéd zajlott a fővárosban március 15-én. Legtöbben a nyilvánosságba nemrég berobbant Magyar Péterre voltak kíváncsiak.

  • Tornyos Kata

Március 15-re öt órára nagygyűlést szervezett az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom, az Országos Közös Akarat és a Fridays For Future Magyarország összefogva Budapest Városházával. Eredetileg egy vonulást terveztek a Blaha Lujza tértől a Szabad sajtó útig, de ezt az egyre bővülő további programok bejelentései miatt végül lemondták.

Ugyanis szintén erre a napra a Tanítanék Mozgalom a Kétfarkú Kutyapárttal közös megmozdulást szervezett a Szabadság hídon, ahol a 14 órakor kezdődő hídfoglalást követően utcazenészekkel, jelöltbemutatókkal és gyerekprogramokkal várták a résztvevőket. De a legtöbben – több ezren – a Magyar Péter által meghirdetett zászlóbontásra mentek el. Magyar Péter, exfelesége Varga Judit lemondása után fordult szembe a NER-rel. Az eseményen elárulta, hogy pártot alapít és önálló oktatási és kulturális minisztériumot is ígért – a Telex tudósítása alapján.

Ezt követően sokan átmentek a főpolgármester által szervezett eseményre, ahol a már említett szervezetek aktivistái is felszólaltak. "Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy" – mondta például Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja. Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens is felszólalt, egykori munkahelyéről azt mondta, hogy "a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált".

Délelőtt pedig Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet. Legutóbb 2019-ben beszélt a fővárosban a nemzeti ünnepen, azóta mindig vidéken tartotta ünnepi beszédeit. A Tanítanék Mozgalom aktivistái bejutottak az eseményre, ahova alufóliaszerű, fényvisszaverő anyaggal bevont kartonokat is vittek, hogy "tükröt tartsanak" a miniszterelnöknek.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.