Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az elmúlt évtizedben a neves kulturális díjakra jelölt britek közel fele magántanuló volt.
A Labour tanulmánya szerint az elmúlt 10 év Oscar-, BAFTA- és Mercury-díjra jelölt britek 40 százaléka magániskola tanulója volt, míg az egész Egyesült Királyság lakosságának mindössze 6 százaléka vesz részt ebben az oktatási rendszerben – írta meg a The Guardian.
Az elemzés alapvető célja volt, hogy felhívja a figyelmet az állami szektor hiányosságaira a kreatív oktatásban. Az elmúlt évtized nagy díjátadóiról született megállapítás az idei év Oscar-gálán is jól bemutatható, ahol a négy legnagyobb brit jelölt közül hárman is - Christopher Nolan, Carey Mulligan és Emily Blunt – drága bentlakásos iskolák tanulói voltak.
Keir Starmer, a brit munkáspárt vezetője szerint:
„Rövidlátó és őszintén erkölcstelen hagyni, hogy a művészet és a kultúra csak néhány kiváltságos tanuló birtokába kerüljön. Nagy-Britannia világelső a zene és a film terén, de rengeteg potenciált tartunk vissza, mert a konzervatívok kreativitási krízise elveszi az esélyt a többi gyerektől.”
Ezt alátámasztják a korábbi kutatások eredményei is, amelyek azt sugallták, hogy a brit művészeti szcénát a magántulajdonban lévő tehetségek uralják.
A Sutton Trust kutatói 2016-ban úgy találták, hogy a brit BAFTA-nyertesek mintegy 40, a BRIT Awards nyerteseinek pedig 19 százaléka az államtól független iskolába járt.
Az iskolavezetők az elmúlt években arról számoltak be, hogy a szűkös költségvetési keretek arra kényszerítik őket, hogy a drágább, de kevésbé népszerű tantárgyakat - mint például a művészetet és a dizájnt - kivegyék az oktatásból.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.