Ennyivel nagyobb esélye van a magániskolák diákjainak Oscar-díjat nyernie

Az elmúlt évtizedben a neves kulturális díjakra jelölt britek közel fele magántanuló volt.

A Labour tanulmánya szerint az elmúlt 10 év Oscar-, BAFTA- és Mercury-díjra jelölt britek 40 százaléka magániskola tanulója volt, míg az egész Egyesült Királyság lakosságának mindössze 6 százaléka vesz részt ebben az oktatási rendszerben – írta meg a The Guardian.

Az elemzés alapvető célja volt, hogy felhívja a figyelmet az állami szektor hiányosságaira a kreatív oktatásban. Az elmúlt évtized nagy díjátadóiról született megállapítás az idei év Oscar-gálán is jól bemutatható, ahol a négy legnagyobb brit jelölt közül hárman is - Christopher Nolan, Carey Mulligan és Emily Blunt – drága bentlakásos iskolák tanulói voltak.

Keir Starmer, a brit munkáspárt vezetője szerint:

„Rövidlátó és őszintén erkölcstelen hagyni, hogy a művészet és a kultúra csak néhány kiváltságos tanuló birtokába kerüljön. Nagy-Britannia világelső a zene és a film terén, de rengeteg potenciált tartunk vissza, mert a konzervatívok kreativitási krízise elveszi az esélyt a többi gyerektől.”

Ezt alátámasztják a korábbi kutatások eredményei is, amelyek azt sugallták, hogy a brit művészeti szcénát a magántulajdonban lévő tehetségek uralják.

A Sutton Trust kutatói 2016-ban úgy találták, hogy a brit BAFTA-nyertesek mintegy 40, a BRIT Awards nyerteseinek pedig 19 százaléka az államtól független iskolába járt.

Az iskolavezetők az elmúlt években arról számoltak be, hogy a szűkös költségvetési keretek arra kényszerítik őket, hogy a drágább, de kevésbé népszerű tantárgyakat - mint például a művészetet és a dizájnt - kivegyék az oktatásból.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.