Aggasztóan megugrottak az esetek, aminek a mellékhatásai akár vakság, valamint tüdő- és agyhártyagyulladás is lehetnek.
2022-ben még csak 941 eset volt, tavaly viszont már több mint 42 ezer ember fertőződött meg kanyaróval Európában, ezért figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - írja a BBC.
A WHO szerint a lázzal és kiütésekkel járó, influenzához hasonló betegség terjedésének oka, hogy a koronavírus-járvány alatt kevesebb gyerek kapott oltást kanyaró ellen: Angliában ez körülbelül 3,6 millió 16 éven aluli gyereket jelent. Éppen ezért az egészégügyi tisztviselők sürgetik a szülőket az Egyesült Királyságban csak kérhető, nálunk viszont kötelező oltás beadására, hiszen a betegség azért rendkívül veszélyes, mert annak szövődményeként akár tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami bizonyos esetekben halálos lehet.
"Az oltás az egyetlen, ami megvédheti a gyerekeket ettől a potenciálisan veszélyes betegségtől"
- nyilatkozta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.
A WHO arra kéri az európai régiójágoz tartozó országokat - beleértve Oroszországot és számos közép-ázsiai országot is - hogy próbálják meg megelőzni a kanyarójárvány kitörését. A legfertőzöttebb területek Oroszország és Kazahsztán, ahol körülbelül tízezer körüli volt a megbetegedés 2023-ban, míg Nyugat-Európában Nagy Britanniában a legmagasabb a fertőzöttek száma.
"Aki 1969 előtt született, az a magyarországi oltási rend szerint még nem kapott életkorhoz kötött kötelező, kanyaró elleni oltást. Ha már átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Az 1989/90-es tanévben vezették be a 6. osztályba járó gyermekek (általában 11 évesek) emlékeztető oltását, azaz aki 1978-ban született, már két oltást kapott. Az első oltást követően az oltottak 93-94%-a, a második után az oltottak 97-99%-a védett" - írják a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán, amely szerint jelenleg háromkomponensű oltóanyag van Magyarországon forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola és a mumpsz betegség elleni gyengített vírusokat is tartalmazza.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
