Aggasztóan megugrottak az esetek, aminek a mellékhatásai akár vakság, valamint tüdő- és agyhártyagyulladás is lehetnek.
2022-ben még csak 941 eset volt, tavaly viszont már több mint 42 ezer ember fertőződött meg kanyaróval Európában, ezért figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - írja a BBC.
A WHO szerint a lázzal és kiütésekkel járó, influenzához hasonló betegség terjedésének oka, hogy a koronavírus-járvány alatt kevesebb gyerek kapott oltást kanyaró ellen: Angliában ez körülbelül 3,6 millió 16 éven aluli gyereket jelent. Éppen ezért az egészégügyi tisztviselők sürgetik a szülőket az Egyesült Királyságban csak kérhető, nálunk viszont kötelező oltás beadására, hiszen a betegség azért rendkívül veszélyes, mert annak szövődményeként akár tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami bizonyos esetekben halálos lehet.
"Az oltás az egyetlen, ami megvédheti a gyerekeket ettől a potenciálisan veszélyes betegségtől"
- nyilatkozta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.
A WHO arra kéri az európai régiójágoz tartozó országokat - beleértve Oroszországot és számos közép-ázsiai országot is - hogy próbálják meg megelőzni a kanyarójárvány kitörését. A legfertőzöttebb területek Oroszország és Kazahsztán, ahol körülbelül tízezer körüli volt a megbetegedés 2023-ban, míg Nyugat-Európában Nagy Britanniában a legmagasabb a fertőzöttek száma.
"Aki 1969 előtt született, az a magyarországi oltási rend szerint még nem kapott életkorhoz kötött kötelező, kanyaró elleni oltást. Ha már átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Az 1989/90-es tanévben vezették be a 6. osztályba járó gyermekek (általában 11 évesek) emlékeztető oltását, azaz aki 1978-ban született, már két oltást kapott. Az első oltást követően az oltottak 93-94%-a, a második után az oltottak 97-99%-a védett" - írják a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán, amely szerint jelenleg háromkomponensű oltóanyag van Magyarországon forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola és a mumpsz betegség elleni gyengített vírusokat is tartalmazza.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
