Több jótékonysági szervezet szerint is hatalmas károkat szenvednek az egészségükben és jólétükben az angol gyerekek, mivel a politikai döntéshozók megtagadják a szabadtéri játékokhoz szükséges terek kialakítását.
Az Egyesült Királyság jótékonysági szervezetei szerint az ország szabadtéri játszótereinek hiánya káros hatással van a gyerekekre, ezért felszólították a kormányt, hogy prioritásaik között szerepeljen ezeknek a létrehozása – írta meg a The Guardian.
Alice Ferguson, a Playing Out munkatársa így nyilatkozott a téma kapcsán: „az előző generációkhoz képest a mai gyerekek élete hihetetlenül korlátozottá, zárt térben elszigeteltté és inaktívvá vált, aminek egyik oka a kültéri környezet megváltozása.”
Ferguson szerint a kormány képes lenne megfordítani ezt a tendenciát és nagymértékben javíthatna a gyerekek egészségén és jólétén azáltal, ha biztonságosabbá tenné az utcákat. A gyerekbarát környékek hatására ugyanis a fiatalok minden nap kijutnának a szabadba, ahol játszhatnának.
A kezdeményezés kapcsán több ország – köztük Németország, Norvégia és Svédország – példáját hozta fel, ahol a városok gyerekbaráttá tételének biztosítására korábban már szabályozásokat és útmutatásokat hoztak létre a kormányok.
A jótékonysági szervezetek szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a gyerekek és a fiatalok fizikai és mentális egészsége súlyos, hosszú távú hanyatlásban van, amit a szegénység jelentősen súlyosbított. Azonban a kormányzati politika ezzel nem foglalkozik, egyes esetekben pedig csak tovább növelte a problémákat.
"Angliában évtizedek óta nem sikerült olyan tereket létrehozni, amelyek támogatják a gyerekek egészséges fejlődését és jólétét".
A forgalom által uralt városrészek, a rossz minőségű lakások elrendezése, a nem megfelelő létesítmények és a rosszul megtervezett lakótelepek, valamint a parkok, a zöldterületek és más elérhető, kiváló minőségű természeti területek hiánya károsította a gyerekek egészségét, és aláásta az életminőségüket - jelentették ki a szervezetek.
A probléma kapcsán a parlamenti képviselők kivizsgálást indítottak. A bizottság szerdán kezdi meg a bizonyítékok meghallgatását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
