Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Bár a 2019-es adatokhoz képest javultak az eredmények, és többen felismerik a diszkriminációt, a magyarok még mindig elutasítóbbak, mint az EU27-es átlag.
A fogyatékossággal, rasszizmussal, antiszemitizmussal, vallásokkal és hitekkel, illetve a roma kultúrával és történelemmel foglalkozó témák iskolai órákba és tananyagba foglalásával kapcsolatban a magyar átlag minimum 10 százalékkal elutasítóbb, mint az EU27 átlag - derül ki a 2023-as Eurobarométer felmérésből, amiről lapunk számára a Háttér Társaság számolt be.
A 2023 végén nyilvánosságra hozott, az Európai Bizottság, Európai Parlament és más uniós intézmények és ügynökségek által használt közvéleménykutatásból kiderült, hogy az Európai Unióban a válaszadók több mint fele szerint az országukban széles körben elterjedt a megkülönböztetés a roma származás (65%), a bőrszín (61%), az etnikai származás (60%), a nemi identitás (57%) vagy a szexuális irányultság (54%) alapján, Magyarországon pedig azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság, mint iskolai téma, mint a korábban felsoroltak. Mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok.
Ez ugyanakkor a 2019-es eredményekhez képest javulást jelent. Akkor a magyarok 55 százaléka ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51 százalék az LMB témát - teszi hozzá a Háttér Társaság.
A 2023-as adatok szerint mindemellett egyre többen ismerik fel a diszkrimináció jelenségét.. Ennek okai feltehetően az utóbbi években bevezetett diszkrimináló szabályozások, a propagandatörvény, az örökbefogadás korlátozása és a 33-as paragrafus, amik a társaság szerint ahhoz vezettek, hogy "a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése."
Lassú nyitás fedezhető fel ugyanakkor a munkahelyeken is: 4 százalékkal nőtt azok száma, akik mérsékelten kényelmesen, 11 százalékkal pedig azoké, akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: mindössze 33 százalékuk válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga, 2023-ra pedig ez további 7 százalékponttal 26 százalékra csökkent.
Ellenben a családi kapcsolatokon belül magasabb az elutasítás, de a korábbi adatokhoz képest ez is javult. Míg 2019-ben a megkérdezettek 60 százaléja fejezte ki az ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyerekének transznemű vagy interszex párja legyen, 57 százalék pedig azonos nemű partnert sem látná szívesen, 2023-ra ezek értékei 2 és 6 százalékkal csökkentek. Azok száma, akik kényelmesen éreznék magukat egy ilyen helyzetben, mindössze 25 és 31 százalék.
"Az “érzékeny” személyes adatok (mint az etnikai hovatartozás, vallás, egészségügyi állapot) népszámlálási kutatását azzal a céllal, hogy a diszkrimináció ellen hatékony fellépést tegyenek lehetővé, minden területen támogatják a magyarok, kivéve a nemi identitás és a szexuális irányultság felmérését" - teszik hozzá.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).