Bár a 2019-es adatokhoz képest javultak az eredmények, és többen felismerik a diszkriminációt, a magyarok még mindig elutasítóbbak, mint az EU27-es átlag.
A fogyatékossággal, rasszizmussal, antiszemitizmussal, vallásokkal és hitekkel, illetve a roma kultúrával és történelemmel foglalkozó témák iskolai órákba és tananyagba foglalásával kapcsolatban a magyar átlag minimum 10 százalékkal elutasítóbb, mint az EU27 átlag - derül ki a 2023-as Eurobarométer felmérésből, amiről lapunk számára a Háttér Társaság számolt be.
A 2023 végén nyilvánosságra hozott, az Európai Bizottság, Európai Parlament és más uniós intézmények és ügynökségek által használt közvéleménykutatásból kiderült, hogy az Európai Unióban a válaszadók több mint fele szerint az országukban széles körben elterjedt a megkülönböztetés a roma származás (65%), a bőrszín (61%), az etnikai származás (60%), a nemi identitás (57%) vagy a szexuális irányultság (54%) alapján, Magyarországon pedig azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság, mint iskolai téma, mint a korábban felsoroltak. Mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok.
Ez ugyanakkor a 2019-es eredményekhez képest javulást jelent. Akkor a magyarok 55 százaléka ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51 százalék az LMB témát - teszi hozzá a Háttér Társaság.
A 2023-as adatok szerint mindemellett egyre többen ismerik fel a diszkrimináció jelenségét.. Ennek okai feltehetően az utóbbi években bevezetett diszkrimináló szabályozások, a propagandatörvény, az örökbefogadás korlátozása és a 33-as paragrafus, amik a társaság szerint ahhoz vezettek, hogy "a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése."
Lassú nyitás fedezhető fel ugyanakkor a munkahelyeken is: 4 százalékkal nőtt azok száma, akik mérsékelten kényelmesen, 11 százalékkal pedig azoké, akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: mindössze 33 százalékuk válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga, 2023-ra pedig ez további 7 százalékponttal 26 százalékra csökkent.
Ellenben a családi kapcsolatokon belül magasabb az elutasítás, de a korábbi adatokhoz képest ez is javult. Míg 2019-ben a megkérdezettek 60 százaléja fejezte ki az ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyerekének transznemű vagy interszex párja legyen, 57 százalék pedig azonos nemű partnert sem látná szívesen, 2023-ra ezek értékei 2 és 6 százalékkal csökkentek. Azok száma, akik kényelmesen éreznék magukat egy ilyen helyzetben, mindössze 25 és 31 százalék.
"Az “érzékeny” személyes adatok (mint az etnikai hovatartozás, vallás, egészségügyi állapot) népszámlálási kutatását azzal a céllal, hogy a diszkrimináció ellen hatékony fellépést tegyenek lehetővé, minden területen támogatják a magyarok, kivéve a nemi identitás és a szexuális irányultság felmérését" - teszik hozzá.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
