Bár a 2019-es adatokhoz képest javultak az eredmények, és többen felismerik a diszkriminációt, a magyarok még mindig elutasítóbbak, mint az EU27-es átlag.
A fogyatékossággal, rasszizmussal, antiszemitizmussal, vallásokkal és hitekkel, illetve a roma kultúrával és történelemmel foglalkozó témák iskolai órákba és tananyagba foglalásával kapcsolatban a magyar átlag minimum 10 százalékkal elutasítóbb, mint az EU27 átlag - derül ki a 2023-as Eurobarométer felmérésből, amiről lapunk számára a Háttér Társaság számolt be.
A 2023 végén nyilvánosságra hozott, az Európai Bizottság, Európai Parlament és más uniós intézmények és ügynökségek által használt közvéleménykutatásból kiderült, hogy az Európai Unióban a válaszadók több mint fele szerint az országukban széles körben elterjedt a megkülönböztetés a roma származás (65%), a bőrszín (61%), az etnikai származás (60%), a nemi identitás (57%) vagy a szexuális irányultság (54%) alapján, Magyarországon pedig azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság, mint iskolai téma, mint a korábban felsoroltak. Mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok.
Ez ugyanakkor a 2019-es eredményekhez képest javulást jelent. Akkor a magyarok 55 százaléka ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51 százalék az LMB témát - teszi hozzá a Háttér Társaság.
A 2023-as adatok szerint mindemellett egyre többen ismerik fel a diszkrimináció jelenségét.. Ennek okai feltehetően az utóbbi években bevezetett diszkrimináló szabályozások, a propagandatörvény, az örökbefogadás korlátozása és a 33-as paragrafus, amik a társaság szerint ahhoz vezettek, hogy "a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése."
Lassú nyitás fedezhető fel ugyanakkor a munkahelyeken is: 4 százalékkal nőtt azok száma, akik mérsékelten kényelmesen, 11 százalékkal pedig azoké, akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: mindössze 33 százalékuk válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga, 2023-ra pedig ez további 7 százalékponttal 26 százalékra csökkent.
Ellenben a családi kapcsolatokon belül magasabb az elutasítás, de a korábbi adatokhoz képest ez is javult. Míg 2019-ben a megkérdezettek 60 százaléja fejezte ki az ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyerekének transznemű vagy interszex párja legyen, 57 százalék pedig azonos nemű partnert sem látná szívesen, 2023-ra ezek értékei 2 és 6 százalékkal csökkentek. Azok száma, akik kényelmesen éreznék magukat egy ilyen helyzetben, mindössze 25 és 31 százalék.
"Az “érzékeny” személyes adatok (mint az etnikai hovatartozás, vallás, egészségügyi állapot) népszámlálási kutatását azzal a céllal, hogy a diszkrimináció ellen hatékony fellépést tegyenek lehetővé, minden területen támogatják a magyarok, kivéve a nemi identitás és a szexuális irányultság felmérését" - teszik hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
