Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hiába nőtt minimálisan az egy főre jutó átlagfogyasztás mértéke, a friss Eurostat felmérés szerint nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek.
Bulgária után Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa az egy főre jutó fogyasztás alapján - olvasható a friss Eurostat felmérésben.
A csütörtökön közzétett 2022-es adatok alapján az egy főre jutó fogyasztás Luxemburgban volt a legmagasabb, itt ugyanis 38 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezt követte Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium, ahol jellemzően 15-18 százalékkal voltak magasabbak a számok, mint az uniós átlag.
Ezzel szemben Magyarországon 29 százalékkal alatta van az egy főre jutó fogyasztás mértéke az uniós átlagnak. Ennél rosszabbul csak Bulgária teljesített mínusz 31 százalékkal.
A legszegényebb országok listája így a következőképp alakult:
Érdekesség egyébként, hogy az elmúlt három évben több jelentős változás is volt az egy főre jutó fogyasztás országonkénti átlagában. Jelentősen nőtt például (és így előrébb került a listán) Románia, ahol az uniós átlag 81 százaléka 86 százalékra nőtt, valamint Írország, ahol a 89 százalékos átlag 94 százalékra emelkedett, míg Dániában, ahol 2020-ban még 121 százalék volt az átlagfogyasztás mértéke, 2022-ben már "csak" 110, de csökkent az egy főre jutó fogyasztás mértéke Németországban és Finországban is.
A legutóbbi, 2021-es felméréshez képest Magyarországon egyébként egy százalékkal nőtt az átlag, ez azonban nem változtatja meg a helyét a negatív listán: 2021-ben is az unió második legszegényebb országa volt, és 2022-ben is az maradt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.