Magyarország a második legszegényebb uniós ország

Hiába nőtt minimálisan az egy főre jutó átlagfogyasztás mértéke, a friss Eurostat felmérés szerint nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek.

  • Székács Linda

Bulgária után Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa az egy főre jutó fogyasztás alapján - olvasható a friss Eurostat felmérésben.

A csütörtökön közzétett 2022-es adatok alapján az egy főre jutó fogyasztás Luxemburgban volt a legmagasabb, itt ugyanis 38 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezt követte Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium, ahol jellemzően 15-18 százalékkal voltak magasabbak a számok, mint az uniós átlag.

Ezzel szemben Magyarországon 29 százalékkal alatta van az egy főre jutó fogyasztás mértéke az uniós átlagnak. Ennél rosszabbul csak Bulgária teljesített mínusz 31 százalékkal.

A legszegényebb országok listája így a következőképp alakult:

  1. Bulgária (-31%)
  2. Magyarország (-29%)
  3. Horvátország és Lettország (-24%)
  4. Szlovákia (-23%).

Érdekesség egyébként, hogy az elmúlt három évben több jelentős változás is volt az egy főre jutó fogyasztás országonkénti átlagában. Jelentősen nőtt például (és így előrébb került a listán) Románia, ahol az uniós átlag 81 százaléka 86 százalékra nőtt, valamint Írország, ahol a 89 százalékos átlag 94 százalékra emelkedett, míg Dániában, ahol 2020-ban még 121 százalék volt az átlagfogyasztás mértéke, 2022-ben már "csak" 110, de csökkent az egy főre jutó fogyasztás mértéke Németországban és Finországban is.

A legutóbbi, 2021-es felméréshez képest Magyarországon egyébként egy százalékkal nőtt az átlag, ez azonban nem változtatja meg a helyét a negatív listán: 2021-ben is az unió második legszegényebb országa volt, és 2022-ben is az maradt.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.