Magyarország a második legszegényebb uniós ország

Hiába nőtt minimálisan az egy főre jutó átlagfogyasztás mértéke, a friss Eurostat felmérés szerint nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek.

  • Székács Linda

Bulgária után Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa az egy főre jutó fogyasztás alapján - olvasható a friss Eurostat felmérésben.

A csütörtökön közzétett 2022-es adatok alapján az egy főre jutó fogyasztás Luxemburgban volt a legmagasabb, itt ugyanis 38 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezt követte Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium, ahol jellemzően 15-18 százalékkal voltak magasabbak a számok, mint az uniós átlag.

Ezzel szemben Magyarországon 29 százalékkal alatta van az egy főre jutó fogyasztás mértéke az uniós átlagnak. Ennél rosszabbul csak Bulgária teljesített mínusz 31 százalékkal.

A legszegényebb országok listája így a következőképp alakult:

  1. Bulgária (-31%)
  2. Magyarország (-29%)
  3. Horvátország és Lettország (-24%)
  4. Szlovákia (-23%).

Érdekesség egyébként, hogy az elmúlt három évben több jelentős változás is volt az egy főre jutó fogyasztás országonkénti átlagában. Jelentősen nőtt például (és így előrébb került a listán) Románia, ahol az uniós átlag 81 százaléka 86 százalékra nőtt, valamint Írország, ahol a 89 százalékos átlag 94 százalékra emelkedett, míg Dániában, ahol 2020-ban még 121 százalék volt az átlagfogyasztás mértéke, 2022-ben már "csak" 110, de csökkent az egy főre jutó fogyasztás mértéke Németországban és Finországban is.

A legutóbbi, 2021-es felméréshez képest Magyarországon egyébként egy százalékkal nőtt az átlag, ez azonban nem változtatja meg a helyét a negatív listán: 2021-ben is az unió második legszegényebb országa volt, és 2022-ben is az maradt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna