Magyarország a második legszegényebb uniós ország

Hiába nőtt minimálisan az egy főre jutó átlagfogyasztás mértéke, a friss Eurostat felmérés szerint nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek.

  • Székács Linda

Bulgária után Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa az egy főre jutó fogyasztás alapján - olvasható a friss Eurostat felmérésben.

A csütörtökön közzétett 2022-es adatok alapján az egy főre jutó fogyasztás Luxemburgban volt a legmagasabb, itt ugyanis 38 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezt követte Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium, ahol jellemzően 15-18 százalékkal voltak magasabbak a számok, mint az uniós átlag.

Ezzel szemben Magyarországon 29 százalékkal alatta van az egy főre jutó fogyasztás mértéke az uniós átlagnak. Ennél rosszabbul csak Bulgária teljesített mínusz 31 százalékkal.

A legszegényebb országok listája így a következőképp alakult:

  1. Bulgária (-31%)
  2. Magyarország (-29%)
  3. Horvátország és Lettország (-24%)
  4. Szlovákia (-23%).

Érdekesség egyébként, hogy az elmúlt három évben több jelentős változás is volt az egy főre jutó fogyasztás országonkénti átlagában. Jelentősen nőtt például (és így előrébb került a listán) Románia, ahol az uniós átlag 81 százaléka 86 százalékra nőtt, valamint Írország, ahol a 89 százalékos átlag 94 százalékra emelkedett, míg Dániában, ahol 2020-ban még 121 százalék volt az átlagfogyasztás mértéke, 2022-ben már "csak" 110, de csökkent az egy főre jutó fogyasztás mértéke Németországban és Finországban is.

A legutóbbi, 2021-es felméréshez képest Magyarországon egyébként egy százalékkal nőtt az átlag, ez azonban nem változtatja meg a helyét a negatív listán: 2021-ben is az unió második legszegényebb országa volt, és 2022-ben is az maradt.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna