Ilyen lett a ház, amit pécsi egyetemisták építettek a hajléktalan párnak

Gáztűzhely, mosogató, kályha és a polcon kis díszek - már majdnem teljesen kész az a kis házikó, amit pécsi egyetemisták és tanáruk Dányi Tibor Zoltán épített a hajléktalan párnak.

"Sokat változott az eredeti elképzeléshez képest, elsősorban azért, mert változó volt, hogy kitől, mit kaptunk. De rugalmasak voltunk és alkalmazkodtunk a körülményekhez" - mondta Dányi Tibor Zoltán a Pécsma stábjának, mikor megmutatta a szinte teljesen elkészült faházat.

Az építkezés nagyjából két hétig tartott, és közel száz diák önkénteskedett, hogy a hajléktalan párnak fedél legyen a feje felett. Az első néhány napot leszámítva esőben, szélben dolgoztak a hallgatók. A sok eső és a munkálatok miatt az út felázott, most azt próbálják rendbe tenni.

A házra még napelem is kerül, ami nagy segítség lesz, hiszen egyelőre a pár csak gyertyával tud világítani.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.