Összegyűjtöttük a világ legfurcsább karácsonyi hagyományait.
Krampuszfutás
A leginkább a mi busójárásunkhoz hasonlító híres krampuszfutás - más néven Perchten - hagyománya főként Észak-Olaszország, Svájc, Ausztria és Bajorország alpesi tartományaiban terjedt el.
A népszokás szerint az ijesztő maskarába öltözött krampuszok vagy ahogyan a helyiek nevezik „Perchtek” felvonulása egy ősrégi legendán alapul. A krampuszfutás célja, hogy elrettentsék az ártó szándékú és gonosz szellemeket. Subához hasonló szőrös jelmezeik nagyon ijesztőek: maszkjaikon szarvakat viselnek, kezükben és övükön láncokat, kolompokat ráznak, cipőik patákat formáznak.
A krampuszok megjelenésére november végétől egészen január közepéig lehet számítani, amit mindenhol nagy és vidám eseménynek tartanak. A legnagyobb felvonulásokat Schladmingban és Grazban rendezik, ahol egyszerre 7-800 krampusz is fel szokott vonulni.
Karácsonyi rémmacska
Izlandon nagy hagyománya van a ruhák ajándékozásának karácsonykor. A szigetországban ilyenkor előbújik Jólakötturin, a karácsonyi macska. Azonban ez az állat cseppet sem kedves, ugyanis mindenkit megeszik, aki nem kapott valamilyen ruhadarabot karácsonyra.
Az izlandi tradíciók szerint ugyanis a gyerekeknek még az ünnep előtt be kellett fejezniük házimunkáikat és feladataikat - ha ez sikerült, ruhát kaptak jutalmul ajándékba. Aki viszont lusta vagy rendetlen volt, az ruha nélkül maradt, a rémmacska pedig felfalta.
Jólakötturin persze nem egy átlagos macska. A legmagasabb háznál is nagyobb, és az ablakok alatt somfordálva lesi meg, hogy ki kapott új ruhát. A legenda szerint először a rosszcsont gyerekek vacsoráját, majd magukat a gyerekeket eszi meg. A rémtörténet nemcsak arra buzdítja a kicsiket, hogy jól viselkedjenek, hanem arra is, hogy ünnepek tájékán adakozzanak a szegényeknek és ajándékozzák el a nem használt ruhadarabjaikat.
Karácsonyi pók
Ukrajnában sok helyen pókhálókat és pók alakú díszeket tesznek a karácsonyfákra. A hagyomány egy népmeséből ered, amiben egy szegény asszonynak nem volt pénze díszes karácsonyfát állítani. Mikor aztán karácsony reggelén felébredt azt tapasztalta, hogy a fáját pókok szőtték be csillogó hálóikkal, hogy ezzel kedveskedjenek az asszonynak. Így aki karácsonykor pókot talál, annak szerencséje lesz.
Szalmakecske
Talán az egyik legviccesebb karácsonyi hagyományt a svédek tartják, akik Gävle város főterén a hatvanas évek óta minden karácsonykor egy hatalmas szalmából készült kecskét állítanak.
A Yule-kecske egy, a pogány téli ünnepeket a keresztény karácsonnyal összekötő szimbólum. Thor isten harci szekerét két kecske, Tanngrisnir és Tanngnjóstr húzta, és ezeket az elemeket olvasztotta magába a karácsonyi ünnepség Skandináviában.
A hatalmas szalmakecske azonban már az első évben szilveszterkor kigyulladt és leégett. A város lakói azóta minden évben újra megépítik a kecskét, és megpróbálják azt felgyújtani. Ma már fogadásokat is lehet tenni arra, hogy a szalma kecske túléli-e a karácsonyi időszakot. 1966 óta összesen 25-ször sikerült felgyújtani a szobrot.
Rendhagyó istentisztelet
Venezuelában is nagy hagyománya van a karácsonyi templomba járásnak, azonban annak módja minden merőben eltér a világ összes többi országaitól. A szokás szerint a fővárosban, Caracasban szinte mindenki görkorcsolyával megy a templomba karácsonykor. Emiatt a város számos útját már reggel 8 óra előtt lezárják a forgalom elől, hogy mindenki szabadon korizhasson az utakon.
Van, ahol a lakók kinyitják a bejárati ajtókat, és kávéval, forró csokival és édességgel várják az arra görkorcsolyázókat. Venezuelában a karácsonyi ünnepség már december 16-án elkezdődik, és 24-ig minden nap reggeli misét tartanak a templomok - ezeknek a neve Misas de Aguinaldo. Ezeken a reggeleken a venezuelaiak tűzijátékot gyújtanak, csengőt csengetnek és hangosan énekelnek, hogy mindenki időben felkeljen és a templomba érjen.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
