Összegyűjtöttük a világ legfurcsább karácsonyi hagyományait.
Krampuszfutás
A leginkább a mi busójárásunkhoz hasonlító híres krampuszfutás - más néven Perchten - hagyománya főként Észak-Olaszország, Svájc, Ausztria és Bajorország alpesi tartományaiban terjedt el.
A népszokás szerint az ijesztő maskarába öltözött krampuszok vagy ahogyan a helyiek nevezik „Perchtek” felvonulása egy ősrégi legendán alapul. A krampuszfutás célja, hogy elrettentsék az ártó szándékú és gonosz szellemeket. Subához hasonló szőrös jelmezeik nagyon ijesztőek: maszkjaikon szarvakat viselnek, kezükben és övükön láncokat, kolompokat ráznak, cipőik patákat formáznak.
A krampuszok megjelenésére november végétől egészen január közepéig lehet számítani, amit mindenhol nagy és vidám eseménynek tartanak. A legnagyobb felvonulásokat Schladmingban és Grazban rendezik, ahol egyszerre 7-800 krampusz is fel szokott vonulni.
Karácsonyi rémmacska
Izlandon nagy hagyománya van a ruhák ajándékozásának karácsonykor. A szigetországban ilyenkor előbújik Jólakötturin, a karácsonyi macska. Azonban ez az állat cseppet sem kedves, ugyanis mindenkit megeszik, aki nem kapott valamilyen ruhadarabot karácsonyra.
Az izlandi tradíciók szerint ugyanis a gyerekeknek még az ünnep előtt be kellett fejezniük házimunkáikat és feladataikat - ha ez sikerült, ruhát kaptak jutalmul ajándékba. Aki viszont lusta vagy rendetlen volt, az ruha nélkül maradt, a rémmacska pedig felfalta.
Jólakötturin persze nem egy átlagos macska. A legmagasabb háznál is nagyobb, és az ablakok alatt somfordálva lesi meg, hogy ki kapott új ruhát. A legenda szerint először a rosszcsont gyerekek vacsoráját, majd magukat a gyerekeket eszi meg. A rémtörténet nemcsak arra buzdítja a kicsiket, hogy jól viselkedjenek, hanem arra is, hogy ünnepek tájékán adakozzanak a szegényeknek és ajándékozzák el a nem használt ruhadarabjaikat.
Karácsonyi pók
Ukrajnában sok helyen pókhálókat és pók alakú díszeket tesznek a karácsonyfákra. A hagyomány egy népmeséből ered, amiben egy szegény asszonynak nem volt pénze díszes karácsonyfát állítani. Mikor aztán karácsony reggelén felébredt azt tapasztalta, hogy a fáját pókok szőtték be csillogó hálóikkal, hogy ezzel kedveskedjenek az asszonynak. Így aki karácsonykor pókot talál, annak szerencséje lesz.
Szalmakecske
Talán az egyik legviccesebb karácsonyi hagyományt a svédek tartják, akik Gävle város főterén a hatvanas évek óta minden karácsonykor egy hatalmas szalmából készült kecskét állítanak.
A Yule-kecske egy, a pogány téli ünnepeket a keresztény karácsonnyal összekötő szimbólum. Thor isten harci szekerét két kecske, Tanngrisnir és Tanngnjóstr húzta, és ezeket az elemeket olvasztotta magába a karácsonyi ünnepség Skandináviában.
A hatalmas szalmakecske azonban már az első évben szilveszterkor kigyulladt és leégett. A város lakói azóta minden évben újra megépítik a kecskét, és megpróbálják azt felgyújtani. Ma már fogadásokat is lehet tenni arra, hogy a szalma kecske túléli-e a karácsonyi időszakot. 1966 óta összesen 25-ször sikerült felgyújtani a szobrot.
Rendhagyó istentisztelet
Venezuelában is nagy hagyománya van a karácsonyi templomba járásnak, azonban annak módja minden merőben eltér a világ összes többi országaitól. A szokás szerint a fővárosban, Caracasban szinte mindenki görkorcsolyával megy a templomba karácsonykor. Emiatt a város számos útját már reggel 8 óra előtt lezárják a forgalom elől, hogy mindenki szabadon korizhasson az utakon.
Van, ahol a lakók kinyitják a bejárati ajtókat, és kávéval, forró csokival és édességgel várják az arra görkorcsolyázókat. Venezuelában a karácsonyi ünnepség már december 16-án elkezdődik, és 24-ig minden nap reggeli misét tartanak a templomok - ezeknek a neve Misas de Aguinaldo. Ezeken a reggeleken a venezuelaiak tűzijátékot gyújtanak, csengőt csengetnek és hangosan énekelnek, hogy mindenki időben felkeljen és a templomba érjen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
