Az országos átlagos bérleti díjak 0,4 százalékkal, Budapesten 0,9 százalékkal emelkedtek októberben a szeptemberihez képest.
Míg szeptemberben stagnálás volt érezhető, addig októberre ismét emelkedtek a lakbérek: országosan 0,4, a fővárosban 0,9%-kal az előző hónaphoz képest. Ezzel párhuzamosan a reállakbérek országosan 0,5, Budapesten 1,0%-kal nőttek - derül ki a KSH-ingatlan.com friss elemzéséből.
Az adatok szerint éves szinten 13 százalékkal drágultak a kiadó lakások.
Az előző év azonos időszakánál országosan és Budapesten egyaránt 13%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 95, illetve 86%-kal voltak magasabbak az októberi lakbérek. Emellet az is kiderült, hogy a kínálat a tavaly októberihez képest Budapesten 10 százalékkal bővült, ám a vármegyeszékhelyeken stagnálás látható a kiadó lakások számában.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint "az elmúlt hónapok adatai alapján elmondható, ingadoznak a bérleti díjak. Nyár óta mérsékelt csökkenésre, stagnálásra és szerény emelkedésre egyaránt volt példa". Ez annak is köszönhető, hogy ilyen magas árak mellett az albérlők már sokkal körültekintőbben választják ki a lakásokat.
Milyenek az árak Budapesten?
A pesti oldal belső kerületeiben 0,7, az átmeneti kerületekben 1,4%-kal nőttek a külső kerületekben pedig gyakorlatilag stagnáltak (–0,1%) a lakbérek az előző hónaphoz képest. A budai oldalon 1%-on belüli mértékben változtak a kínálati díjak. Egy év leforgása alatt a fővárosi kerületcsoportokat általában 11–12%-os bérletidíj-emelkedés jellemezte, csak a pesti átmeneti kerületekben történt ennél nagyobb, 15%-os növekedés.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
