27 helyen - többek között Baján, Dunaújvárosban és Salgótarjánban - nyílik az országban Hazaváró Iroda, amelynek célja, hogy segítse a hazatelepülni vágyó fiatalok ügyintézését.
A Hazaváró Irodáknak a Kormányablakok adnak helyet, és nemcsak információs pontként működnek majd, hanem “egyablakos” ügyintézéssel a hazatelepülni vágyók hivatalos közigazgatási ügyeket is intézhetnek – derül ki a Magyar Közlönyben kedd este megjelent, “a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról” szóló kormányrendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen ügyekről lehet szó, de korábban kormányzati szereplőktől elhangzott, hogy a Hazaváró Irodákban például nyugdíjfolyósítástól kezdve a diplomahonosításon át a vállalkozás indításáig többféle ügyet is el lehet majd intézni.
Bár az érdekes, hogy miért nem azokban az országokban nyitnak Hazaváró Irodákat (például a nagykövetségeken), ahol sok magyar él. Az irodákat feltehetően a már meglévő kormányhivatali ablakok átcímkézésel alakítják ki. Ennek az elérhető információk alapján minimális a befektetési költsége, sőt az a telefonos ügyfélszolgálat is létezik, amely a rendelettervezet szerint a szolgáltatáscsomag másik pillére.Ugyanis a hazatelepülni vágyók segítésére főleg a 1818-as számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalat jelölik ki. Ezen a vonalon kérhetnek segítséget a fiatalok a Hazaváró Portál használatában. Igaz, a rendeletből nem derül ki, hogy az oldalon lehet-e például online ügyet intézni.
Az idei februári kormányrendelet szerint az 1,14 milliárdos keretből 690 milliót fordít a kormány "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra", vagyis feltehetően a Hazaváró Portál létrehozására. 452 millió forint jut "kormányzati kommunikációra", ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 millió nagy valószínűséggel az éves üzemeltetési költséget jelenti.
A KSH szerint az elmúlt években körülbelül évente 25-40 ezer magyar költözik külföldre, és ezzel párhuzamosan 15-23 ezer magyar költözik külföldről haza. A legtöbben Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába települnek át. Csak ebben a három országban becslések szerint körülbelül 400 ezer magyar él.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
