Itthon nyit Hazaváró Irodákat a kormány

27 helyen - többek között Baján, Dunaújvárosban és Salgótarjánban - nyílik az országban Hazaváró Iroda, amelynek célja, hogy segítse a hazatelepülni vágyó fiatalok ügyintézését.

A Hazaváró Irodáknak a Kormányablakok adnak helyet, és nemcsak információs pontként működnek majd, hanem  “egyablakos” ügyintézéssel  a hazatelepülni vágyók hivatalos közigazgatási ügyeket is intézhetnek – derül ki a Magyar Közlönyben kedd este megjelent, “a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról” szóló kormányrendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen ügyekről lehet szó, de korábban kormányzati szereplőktől elhangzott, hogy a Hazaváró Irodákban például nyugdíjfolyósítástól kezdve a diplomahonosításon át a vállalkozás indításáig többféle ügyet is el lehet majd intézni.

Bár az érdekes, hogy miért nem azokban az országokban nyitnak Hazaváró Irodákat (például a nagykövetségeken), ahol sok magyar él. Az irodákat feltehetően a már meglévő kormányhivatali ablakok átcímkézésel alakítják ki. Ennek az elérhető információk alapján minimális a befektetési költsége, sőt az a telefonos ügyfélszolgálat is létezik, amely a rendelettervezet szerint a szolgáltatáscsomag másik pillére.Ugyanis a hazatelepülni vágyók segítésére főleg a 1818-as számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalat jelölik ki. Ezen a vonalon kérhetnek segítséget a fiatalok a Hazaváró Portál használatában. Igaz, a rendeletből nem derül ki, hogy az oldalon lehet-e például online ügyet intézni.

Az idei februári kormányrendelet szerint az 1,14 milliárdos keretből 690 milliót fordít a kormány "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra", vagyis feltehetően a Hazaváró Portál létrehozására. 452 millió forint jut "kormányzati kommunikációra", ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 millió nagy valószínűséggel az éves üzemeltetési költséget jelenti.

A KSH szerint az elmúlt években körülbelül évente 25-40 ezer magyar költözik külföldre, és ezzel párhuzamosan 15-23 ezer magyar költözik külföldről haza. A legtöbben Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába települnek át. Csak ebben a három országban becslések szerint körülbelül 400 ezer magyar él.

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.