Itthon nyit Hazaváró Irodákat a kormány

27 helyen - többek között Baján, Dunaújvárosban és Salgótarjánban - nyílik az országban Hazaváró Iroda, amelynek célja, hogy segítse a hazatelepülni vágyó fiatalok ügyintézését.

A Hazaváró Irodáknak a Kormányablakok adnak helyet, és nemcsak információs pontként működnek majd, hanem  “egyablakos” ügyintézéssel  a hazatelepülni vágyók hivatalos közigazgatási ügyeket is intézhetnek – derül ki a Magyar Közlönyben kedd este megjelent, “a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról” szóló kormányrendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen ügyekről lehet szó, de korábban kormányzati szereplőktől elhangzott, hogy a Hazaváró Irodákban például nyugdíjfolyósítástól kezdve a diplomahonosításon át a vállalkozás indításáig többféle ügyet is el lehet majd intézni.

Bár az érdekes, hogy miért nem azokban az országokban nyitnak Hazaváró Irodákat (például a nagykövetségeken), ahol sok magyar él. Az irodákat feltehetően a már meglévő kormányhivatali ablakok átcímkézésel alakítják ki. Ennek az elérhető információk alapján minimális a befektetési költsége, sőt az a telefonos ügyfélszolgálat is létezik, amely a rendelettervezet szerint a szolgáltatáscsomag másik pillére.Ugyanis a hazatelepülni vágyók segítésére főleg a 1818-as számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalat jelölik ki. Ezen a vonalon kérhetnek segítséget a fiatalok a Hazaváró Portál használatában. Igaz, a rendeletből nem derül ki, hogy az oldalon lehet-e például online ügyet intézni.

Az idei februári kormányrendelet szerint az 1,14 milliárdos keretből 690 milliót fordít a kormány "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra", vagyis feltehetően a Hazaváró Portál létrehozására. 452 millió forint jut "kormányzati kommunikációra", ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 millió nagy valószínűséggel az éves üzemeltetési költséget jelenti.

A KSH szerint az elmúlt években körülbelül évente 25-40 ezer magyar költözik külföldre, és ezzel párhuzamosan 15-23 ezer magyar költözik külföldről haza. A legtöbben Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába települnek át. Csak ebben a három országban becslések szerint körülbelül 400 ezer magyar él.

 

 

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.