Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
27 helyen - többek között Baján, Dunaújvárosban és Salgótarjánban - nyílik az országban Hazaváró Iroda, amelynek célja, hogy segítse a hazatelepülni vágyó fiatalok ügyintézését.
A Hazaváró Irodáknak a Kormányablakok adnak helyet, és nemcsak információs pontként működnek majd, hanem “egyablakos” ügyintézéssel a hazatelepülni vágyók hivatalos közigazgatási ügyeket is intézhetnek – derül ki a Magyar Közlönyben kedd este megjelent, “a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartás támogatásáról” szóló kormányrendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen ügyekről lehet szó, de korábban kormányzati szereplőktől elhangzott, hogy a Hazaváró Irodákban például nyugdíjfolyósítástól kezdve a diplomahonosításon át a vállalkozás indításáig többféle ügyet is el lehet majd intézni.
Bár az érdekes, hogy miért nem azokban az országokban nyitnak Hazaváró Irodákat (például a nagykövetségeken), ahol sok magyar él. Az irodákat feltehetően a már meglévő kormányhivatali ablakok átcímkézésel alakítják ki. Ennek az elérhető információk alapján minimális a befektetési költsége, sőt az a telefonos ügyfélszolgálat is létezik, amely a rendelettervezet szerint a szolgáltatáscsomag másik pillére.Ugyanis a hazatelepülni vágyók segítésére főleg a 1818-as számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalat jelölik ki. Ezen a vonalon kérhetnek segítséget a fiatalok a Hazaváró Portál használatában. Igaz, a rendeletből nem derül ki, hogy az oldalon lehet-e például online ügyet intézni.
Az idei februári kormányrendelet szerint az 1,14 milliárdos keretből 690 milliót fordít a kormány "kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra", vagyis feltehetően a Hazaváró Portál létrehozására. 452 millió forint jut "kormányzati kommunikációra", ami lényegében reklámköltség lehet. A 2024-re tervezett 103 millió nagy valószínűséggel az éves üzemeltetési költséget jelenti.
A KSH szerint az elmúlt években körülbelül évente 25-40 ezer magyar költözik külföldre, és ezzel párhuzamosan 15-23 ezer magyar költözik külföldről haza. A legtöbben Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába települnek át. Csak ebben a három országban becslések szerint körülbelül 400 ezer magyar él.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.