A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozás szükséges a nagyteljesítményű autók elterjedése okán, ezért a KRESZ újraírásán gondolkodnak, amit 2009 óta nem vizsgáltak felül.
Az Economx felfigyelt arra, hogy Bakos Bernadett, az LMP képviselője arról kérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy támogatja-e a kormány a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szükséges szigorúbb feltételek megszabását.
A felvetés mögött az az ellenzéki törvényjavaslat áll, amit Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója terjesztett elő, mert indoklása szerint drámai mértékben megnövekedtek azok a kihágások, amik a közlekedési szabályok semmibevétele miatt mások testi épségét veszélyeztetik.
A javaslat értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki
Azonban október 3-án a parlament gazdasági bizottsága elutasította a törvényjavaslatot.
Bakos Bernadett felhívta az ÉKM figyelmét arra, hogy bár a Gazdasági Bizottság nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erika a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása. A Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.
Ágh Péter államtitkár a kérdésre reagálva megerősítette a KRESZ módosításának tervét, ugyanakkor a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatását látja.
„Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra – és az ehhez tartozó társadalmi szokások – olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést”
- közölte Ágh Péter.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
