Az Európában élő általános iskolás gyerekek majdnem harmada túlsúlyos vagy elhízott, míg az EU-ban élő gyermekek közel egynegyede szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával él.
Az Európa-szerte fellépő elhízás, a krónikus betegségek megelőzése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében legalább egy tápláló iskolai étkezést kell biztosítani minden európai gyermeknek naponta - ezt állítja szakértők egy csoportja a Guardian beszámolója alapján.
A válság már sok európai családot elért, ezért egy négyéves, az egészséges étkezésre összpontosító EU által támogatott kezdeményezés tagjai szerint sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy minden európai gyermek naponta legalább egy egészséges étkezést kapjon.
Peter Defranceschi, a SchoolFood4Change projekt tagja szerint az, hogy minden gyereknek naponta egészséges iskolai étkezést kell kapnia - legyenek gazdagok, szegények, hátrányos helyzetűek - egy minimális elvárás, amelyre szükség lenne Európában. Ez nem politikai kérdés, hanem egy okos lépés."
A szakértők, akik szerint az iskolai étkezés „a rendszerszintű változások katalizátora lehet széles társadalmi szinten”, több mint 3000 iskolával és 600.000 iskolással dolgoznak együtt 12 EU-tagország 16 városában és régiójában.
Sokféle a közétkeztetés Európában
Olyan országok, mint Finnország, Észtország és Svédország ingyenes étkezést garantálnak a gyerekeknek, addig másoknál, mint például Norvégiában és Hollandiában, vagy Magyarországon ez nem elérhető. A szakértők azt szeretnék elérni, hogy az ingyenes étkezések elérhetők legyenek a szegényebb hátterű gyermek számára.
"Az egészségtelen, rossz minőségű táplálkozás következményei a gyermekek és serdülők esetében tapasztalhatók leginkább, és gyakrabban fordulnak elő a kevésbé ellátott közösségekben. Ez hosszú távú probléma az egészségünk és jólétünk szempontjából" - mondta a projekt egyik tanácsadója., aki hozzátette, hogy hosszú távon az egésztelenül étkező felnőttek több olyan betegségben szenvednek, mint a cukorbetegség és a rák, és látni kell, hogy 7 euró (387 forint) naponta minden gyermek és serdülő esetében a jövőbe fektetett pénz, nem pedig költség.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
