A gólyák 69 százaléka szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt. A többség tanulás mellett annyit szeretne keresni, mint amennyi egy több éve tanító pedagógus fizetése.
A gólyák 69 százalék szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt - derült ki a Follow Marketing Kft. által végzett, megközelítőleg 200 fő bevonásával készült kutatásból. Az elsőéves hallgatók egyharmad-egyharmad arányban azért szeretnének dolgozni, hogy tapasztalatot szerezzenek, és a tanulmányaikat finanszírozzák - írja a Piac és Profit.
Érdekes, hogy a válaszadók 85 százaléka ismerőse ajánlásával jelentkezne egy állásra, nagyjából 67 százalékuk viszont már álláshirdető portálokat is megnézne. A kitöltők fele ezeken kívül a Facebookon és az Instagramon lévő álláshirdetéseket is megnézné. Állásközvetítő cég szolgáltatását mindössze 15 százalékuk venné igénybe.
Bár a gólyák bérigénye a korábbi évekhez képest alacsonyabb lett. De 100 és 200 ezer forint közötti összegért egyetem mellett csak a megkérdezettek 5,5 százaléka vállalna munkát. 200 és 300 ezer forint közötti összeggel már a 24 százalékuk megelégedne, de a többségnek, vagyis minden negyedik elsőévesnek 300 és 400 ezer forint közötti fizetésigénye van. 400-500 ezer forintot a válaszolók alig 5 százaléka kérne, 500 ezer forintnál is többet pedig a kitöltők 12 százaléka szeretne keresni aközben, hogy az egyetemen tanul.
Összehasonlításképpen mellétesszük a státusztörvény szerinti bruttó bértáblát:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban úgy fogalmazott, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van, és milliós fizetésről a szakszervezethez nem érkezett bejelentés.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
