A gólyák 69 százaléka szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt. A többség tanulás mellett annyit szeretne keresni, mint amennyi egy több éve tanító pedagógus fizetése.
A gólyák 69 százalék szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt - derült ki a Follow Marketing Kft. által végzett, megközelítőleg 200 fő bevonásával készült kutatásból. Az elsőéves hallgatók egyharmad-egyharmad arányban azért szeretnének dolgozni, hogy tapasztalatot szerezzenek, és a tanulmányaikat finanszírozzák - írja a Piac és Profit.
Érdekes, hogy a válaszadók 85 százaléka ismerőse ajánlásával jelentkezne egy állásra, nagyjából 67 százalékuk viszont már álláshirdető portálokat is megnézne. A kitöltők fele ezeken kívül a Facebookon és az Instagramon lévő álláshirdetéseket is megnézné. Állásközvetítő cég szolgáltatását mindössze 15 százalékuk venné igénybe.
Bár a gólyák bérigénye a korábbi évekhez képest alacsonyabb lett. De 100 és 200 ezer forint közötti összegért egyetem mellett csak a megkérdezettek 5,5 százaléka vállalna munkát. 200 és 300 ezer forint közötti összeggel már a 24 százalékuk megelégedne, de a többségnek, vagyis minden negyedik elsőévesnek 300 és 400 ezer forint közötti fizetésigénye van. 400-500 ezer forintot a válaszolók alig 5 százaléka kérne, 500 ezer forintnál is többet pedig a kitöltők 12 százaléka szeretne keresni aközben, hogy az egyetemen tanul.
Összehasonlításképpen mellétesszük a státusztörvény szerinti bruttó bértáblát:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban úgy fogalmazott, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van, és milliós fizetésről a szakszervezethez nem érkezett bejelentés.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
