A gólyák 69 százaléka szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt. A többség tanulás mellett annyit szeretne keresni, mint amennyi egy több éve tanító pedagógus fizetése.
A gólyák 69 százalék szeretne dolgozni az egyetemi évei alatt - derült ki a Follow Marketing Kft. által végzett, megközelítőleg 200 fő bevonásával készült kutatásból. Az elsőéves hallgatók egyharmad-egyharmad arányban azért szeretnének dolgozni, hogy tapasztalatot szerezzenek, és a tanulmányaikat finanszírozzák - írja a Piac és Profit.
Érdekes, hogy a válaszadók 85 százaléka ismerőse ajánlásával jelentkezne egy állásra, nagyjából 67 százalékuk viszont már álláshirdető portálokat is megnézne. A kitöltők fele ezeken kívül a Facebookon és az Instagramon lévő álláshirdetéseket is megnézné. Állásközvetítő cég szolgáltatását mindössze 15 százalékuk venné igénybe.
Bár a gólyák bérigénye a korábbi évekhez képest alacsonyabb lett. De 100 és 200 ezer forint közötti összegért egyetem mellett csak a megkérdezettek 5,5 százaléka vállalna munkát. 200 és 300 ezer forint közötti összeggel már a 24 százalékuk megelégedne, de a többségnek, vagyis minden negyedik elsőévesnek 300 és 400 ezer forint közötti fizetésigénye van. 400-500 ezer forintot a válaszolók alig 5 százaléka kérne, 500 ezer forintnál is többet pedig a kitöltők 12 százaléka szeretne keresni aközben, hogy az egyetemen tanul.
Összehasonlításképpen mellétesszük a státusztörvény szerinti bruttó bértáblát:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban úgy fogalmazott, hogy a magyar pedagógusilletmények többsége a minimumhatár közelében van, és milliós fizetésről a szakszervezethez nem érkezett bejelentés.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
