Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Ha úgy gondolnátok, hogy a szabadon választható egyetemi órákra csak a kreditszerzés miatt érdemes beülni, akkor most eljött az ideje, hogy változtassunk ezen a nézeten. Hoztunk nektek egy igazán különleges előadást, amire tényleg érdemes bejárni. Füzessy Tamással beszélgettünk a híres íróról, J. R. R. Tolkienról és a műveiről szóló órájáról.
A Magyar Tolkien Társaság (MTT) közreműködésével a Károli Gáspás Református Egyetem Bölcsészkarán ebben a félévben is egyetemi kurzus indult a nagy mítoszalkotó, Tolkien életművéről. Az előadás címe: J. R. R. Tolkien – a modern mítoszteremtés és az ősi európai mitológiák.
A Tolkien Akadémia keretében már évek óta rendszeresen megszervezett óra előadójával, Füzessy Tamás Tolkien kutatóval beszélgettünk. Bár Tamásnak nem a tanári munka a főállása, egyetemen csak óraadóként tanít – ezért hozzátette, ebben van egyfajta amatőr lelkület – már több, mint húsz éve foglalkozik komolyabban Tolkien műveivel. Emellett a Magyar Tolkien Társaság tagja, annak 2002-es alapítása óta.
Gyűrűk Ura az egyetemen
Elsőre meglepő lehet, hogy - bár kultikus műről beszélünk - mégis egyetemi előadás keretében is foglalkoznak Tolkien munkáival. Tamás elmesélte nekünk, hogy míg a magyarországi egyetemeken is általában Tolkien műveit vagy annak kutatását nem tekintik akadémiai dolognak, ez külföldön nem így van. Ez a téma ugyanis közel sem egy egyszerű fantasy történet feldolgozásáról szól. Különösen a nyugati egyetemeken már nagyon régóta komoly tudományterületnek számít a Tolkien kutatás – hivatalos nevén: Tolkien Studies, melynek keretein belül neves egyetemi oktatók és tanszékek szerveznek rendszeresen programokat és nemzetközi konferenciákat, de rangos publikációk is születnek a témában.
Fantasy vagy mitológia?
Az órán kezdettől fogva azt a kérdéskört vizsgálják, hogy a Tolkien műveknek vannak-e az irodalmon túlmutató tartalmi vagy akár műfaji elemei. Azt a feltételezést veszik alapul, hogy Tolkien a műveivel valójában mítoszokat alkotott, amik a mitopoézis megtestesítői. Ugyanis, bár sokak között él még az a tévhit, hogy Tolkien egy fantasy író volt, ez nem igaz.
A professzor által alkotott világot nem egy műként, hanem egy mítoszként kell kezelni,
és Tamás is eszerint tartja az előadásait.
Így ha valaki az órára beülve arra számítana, hogy a Gyűrűk Ura történetéről általános csevegés folyik majd, azoknak csalódnia kell, mivel a kurzuson ennél sokkal többről van szó. A lelkes rajongók beleáshatják magukat a professzor munkáinak felszíni jelentései alá, ahol hosszú utazásra indulnak a mítoszteremtés mély tárnáiba.
A népszerű óra pedig mára már két féléves tantárggyá nőtte ki magát. Az első félévben a mesterséges mítosz módszertanáról, működéséről, eszközrendszeréről, valamit a tolkieni művek és a valódi mítoszok közötti viszonyrendszerről hallhattok előadásokat, a második félévben pedig a mitológia rétegeinek sorra vételé következik. Tamás ezalatt azt igyekszik megmutatni a hallgatóknak, hogy dolgozta ki Tolkien a világát úgy, hogy közben megteremtse azt a komplex érzést, amit a valódi mítoszoknak is tartalmaznia kell.
Ez már nem a kezdő szint
Ellátogattunk az órájára is, hogy megnézzük, mire vállalkoznak a hallgatók, ha felveszik a tárgyat. Az pedig már az első előadáson világossá vált, hogy ide bizony komolyabb háttértudás szükséges: A Hobbit, A Gyűrűk Ura és A Szilmarilok is kötelező olvasmány ahhoz, hogy az egyetemisták megértsék az órán elhangzottakat.
Kérdésünkre, hogy kiknek ajánlaná az óráit azt a választ kaptuk, hogy azoknak, akik szeretik Tolkien szövegeit és érzik benne azt a fajta mélységet, ami több, mint ami csak magában a konkrét történetben olvasható. Emellett pedig azoknak, akiket pontosan érdekel, hogyan is működik ez a különleges alkotás.
Tamás pedig azt is megígéri, hogy ha a órája elvégzése utána a hallgatók újra olvassák a műveket, akkor sok olyan dolgot ismernek majd fel tudatosan, amit előtte talán csak tudat alatt érezhettek a szövegekben. Hozzátette még, hogy számára is ezt jelentette a Tolkien kutatásban való elmélyedés. Ezért is szeretné átadni ezt a fajta szemléletet, hogy általa egy sokkal komplexebb, izgalmasabb és teljesebb értelmezést láthassanak a hallgatók.
Fel tudtok fejből sorolni 5 törp nevet A Hobbitból?
Ha nem, akkor valószínűleg már a vizsga beugróján elhasalnátok. Viszont azok, akik komolyan veszik az órai követelményeket, azoknak páratlan lehetősége nyílik. Ugyanis az oktató támogatja azokat, akik a szóbeli vizsga helyett elmerülnének egy komoly beadandó megírásában. Számos példa volt már arra, hogy a jól sikerült írásokat megjelentették az MTT oldalán vagy akár a nyomtatott folyóiratukban, a Lassi Laurië-ban.
Tolkien népszerűsítése akadémiai szinten
Az óra igyekszik egy nagyon átfogó képet adni Tolkien műveiről, és azokat a maguk teljességében bemutatni. Tartalmi mélysége és komplexitása miatt viszont a két féléves kurzuson túl is még bőven lehetne vele szélesebb körben is foglalkozni.
A Tolkien kutató szerint Magyarországon az irodalomtudományi szférára ráférne, hogy a Tolkien világot és az életművét, mint akadémiai tanulmányi területet, sokkal jobban elfogadják. Ezért reméli, hogy a kurzusával tehet ennek a tudományágnak a népszerűsítése érdekében. Főleg, mivel hallgatói közül már többen választották Tolkient szakdolgozati témájuknak, és az óráira is nagy az érdeklődés, így a kurzusa mindenképp sikeresnek mondható.
A Tolkien Akadémia az előadásokra nem csak az egyetemek hallgatóit várja - akik másik intézményekből vendéghallgatóként is jelen lehetnek -, hanem bárkit, akit érdekel J. R. R. Tolkien munkássága és megismerné műveinek komolyabb mögöttes tartalmát.
Ha kedvet kaptatok csatlakozni az órához, akkor a társaság oldalán minden információt megtaláltok róla. Emellett az előadások egy része online is hallgatható, viszont - ha nincs akadálya - érdemes inkább személyesen részt venni rajtuk.
Kép forrása: Magyar Tolkien Társaság
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.