Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ötből négy 10 és 17 év közötti fiatal komolyan aggódik amiatt, hogy a megélhetési válság milyen hatással lesz a családjára.
A gyerekeket és fiatalokat lényegesen jobban aggasztják az emelkedő árak, mint a környezetvédelem vagy a bűnözés – derült ki egy Angliában készített kutatásból.
Az Egyesült Királyságban több mint 2 millió gyermek jobban aggódik az emelkedő árak miatt, mint a környezetért, míg csaknem 3 millióan nem érzik pozitívnak az ország vagy a világ jövőjét. A fiatalabb generációt azonban leginkább az anyagi biztonság foglalkoztatja: több mint 80 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jelentősen aggódik amiatt, hogy a megélhetési költségek megnövekedése milyen hatással lesz családjukra a következő 12 hónapban.
A felmérésből az is kiderült, hogy tízből egy gyerek nem elégedett az életével, ez a boldogtalanság a lányok körében magasabb. A Children’s Society, egy nemzeti gyermekjótékonységi szervezet a gyerekek után járó juttatások emelését szorgalmazza, valamint azt, hogy a kormány évente mérje fel a gyermekek, különösen a lányok jólétét.
Magyarországon az egyetemisták mentális egészségét mérték fel, ebből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.