Pécsi egyetemisták építenek házat hajléktalanoknak

Egy pécsi oktató vette észre a lakhatatlan állapotú házat, most hallgatóival szeretne segíteni az ott élőkön.

  • Tornyos Kata

A düledező falú, műanyag fólia tetős viskóra a Pécsi Tudományegyetem egyik építész oktatója figyelt fel, most hallgatói segítségével szeretne segíteni az ott lakó páron – derül ki az RTL riportjából.

A kalyibába még nyáron költözött be egy hajléktalan pár. A nő beteg, ezért nem tud dolgozni és élettársának sincsen régóta munkája. A mostani otthonukat az önkormányzattól tudták megvenni ötezer forintért, amelyet megpróbáltak lakhatóvá tenni, de továbbra is beázik, átsüvít rajta a szél, és nem lehet fűteni.

Bontott vagy használt alapanyagokból szeretne egy stabil, természeti erők ellen védelmet biztosító átmeneti otthont építeni számukra a pécsi oktató. Ehhez a Facebookon kértek használt alapanyagot. Az építésbe pedig önkéntes alapon jelentkező egyetemisták is besegítenek. Az oktató helyi építészekkel és szociológusokkal régóta foglalkozik nehéz helyzetbe került emberek problémáival, és szeretné felhívni diákjai figyelmét is a társadalmi felelősségvállalás fontosságára.

A tervek szerint még októberben elkezdődik a felújítás, és várhatóan a nagy hideg előtt, november elejére elkészülnek a házzal.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.