Pécsi egyetemisták építenek házat hajléktalanoknak

Egy pécsi oktató vette észre a lakhatatlan állapotú házat, most hallgatóival szeretne segíteni az ott élőkön.

  • Tornyos Kata

A düledező falú, műanyag fólia tetős viskóra a Pécsi Tudományegyetem egyik építész oktatója figyelt fel, most hallgatói segítségével szeretne segíteni az ott lakó páron – derül ki az RTL riportjából.

A kalyibába még nyáron költözött be egy hajléktalan pár. A nő beteg, ezért nem tud dolgozni és élettársának sincsen régóta munkája. A mostani otthonukat az önkormányzattól tudták megvenni ötezer forintért, amelyet megpróbáltak lakhatóvá tenni, de továbbra is beázik, átsüvít rajta a szél, és nem lehet fűteni.

Bontott vagy használt alapanyagokból szeretne egy stabil, természeti erők ellen védelmet biztosító átmeneti otthont építeni számukra a pécsi oktató. Ehhez a Facebookon kértek használt alapanyagot. Az építésbe pedig önkéntes alapon jelentkező egyetemisták is besegítenek. Az oktató helyi építészekkel és szociológusokkal régóta foglalkozik nehéz helyzetbe került emberek problémáival, és szeretné felhívni diákjai figyelmét is a társadalmi felelősségvállalás fontosságára.

A tervek szerint még októberben elkezdődik a felújítás, és várhatóan a nagy hideg előtt, november elejére elkészülnek a házzal.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.