Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.
A lelki egészség fontossága az egyetemisták körében is állandó foglalkozást igénylő téma. Nap mint nap számos nehézséggel találják szemben magukat a hallgatók, mindemellett rengeteg elvárás is nehezedik rájuk.
Ezért 1022 fiatal részvételével az EFOTT és a HÖOK online kérdőíves felmérést indított, amiben az egyetemisták elmúlt három hónap általános lelkiállapotát mérték fel.
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.
A kutatás készítői hangsúlyozzák a beszélgetések fontosságát az egyetemisták között. A válaszadók 15 százaléka ugyanis úgy véli, senkivel sem tudja megosztani a problémáit, ami pedig még rosszabb, hogy 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.
A stressz csökkenését sokkban tudják segíteni a baráti kapcsolatok és a rendszeres beszélgetések. A legtöbben (64%) a barátaikkal szeretik megbeszélni a problémáikat, ezt követi a párjuk (42%) és végül a szülők (35%). A nyugodtabb napokat segítheti még a testmozgás, viszont sokan – minden harmadik válaszadó – említették az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is, mint stresszoldó segítséget.
Magas az igennel válaszolók aránya abban a kérdésben, hogy félnek-e attól, hogy valamilyen függőség rabjává válnak, ami gátolná a mindennapi életvitelt. A hallgatók több mint 20 százaléka fél az ilyen helyzet kialakulásától. Ide sorolták a dohányzást és az alkoholfogyasztás, viszont emellett a digitális jelenlétet is ugyanolyan veszélyesnek tartják.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
