Egy részüknek az öngyilkosság is eszébe jutott - az egyetemisták csak 22 százaléka érezte magát pozitívnak az elmúlt hónapokban

Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.

A lelki egészség fontossága az egyetemisták körében is állandó foglalkozást igénylő téma. Nap mint nap számos nehézséggel találják szemben magukat a hallgatók, mindemellett rengeteg elvárás is nehezedik rájuk.

Ezért 1022 fiatal részvételével az EFOTT és a HÖOK online kérdőíves felmérést indított, amiben az egyetemisták elmúlt három hónap általános lelkiállapotát mérték fel.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.

A kutatás készítői hangsúlyozzák a beszélgetések fontosságát az egyetemisták között. A válaszadók 15 százaléka ugyanis úgy véli, senkivel sem tudja megosztani a problémáit, ami pedig még rosszabb, hogy 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.

A stressz csökkenését sokkban tudják segíteni a baráti kapcsolatok és a rendszeres beszélgetések. A legtöbben (64%) a barátaikkal szeretik megbeszélni a problémáikat, ezt követi a párjuk (42%) és végül a szülők (35%). A nyugodtabb napokat segítheti még a testmozgás, viszont sokan – minden harmadik válaszadó – említették az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is, mint stresszoldó segítséget.

Magas az igennel válaszolók aránya abban a kérdésben, hogy félnek-e attól, hogy valamilyen függőség rabjává válnak, ami gátolná a mindennapi életvitelt. A hallgatók több mint 20 százaléka fél az ilyen helyzet kialakulásától. Ide sorolták a dohányzást és az alkoholfogyasztás, viszont emellett a digitális jelenlétet is ugyanolyan veszélyesnek tartják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.