Egy részüknek az öngyilkosság is eszébe jutott - az egyetemisták csak 22 százaléka érezte magát pozitívnak az elmúlt hónapokban

Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.

A lelki egészség fontossága az egyetemisták körében is állandó foglalkozást igénylő téma. Nap mint nap számos nehézséggel találják szemben magukat a hallgatók, mindemellett rengeteg elvárás is nehezedik rájuk.

Ezért 1022 fiatal részvételével az EFOTT és a HÖOK online kérdőíves felmérést indított, amiben az egyetemisták elmúlt három hónap általános lelkiállapotát mérték fel.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.

A kutatás készítői hangsúlyozzák a beszélgetések fontosságát az egyetemisták között. A válaszadók 15 százaléka ugyanis úgy véli, senkivel sem tudja megosztani a problémáit, ami pedig még rosszabb, hogy 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.

A stressz csökkenését sokkban tudják segíteni a baráti kapcsolatok és a rendszeres beszélgetések. A legtöbben (64%) a barátaikkal szeretik megbeszélni a problémáikat, ezt követi a párjuk (42%) és végül a szülők (35%). A nyugodtabb napokat segítheti még a testmozgás, viszont sokan – minden harmadik válaszadó – említették az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is, mint stresszoldó segítséget.

Magas az igennel válaszolók aránya abban a kérdésben, hogy félnek-e attól, hogy valamilyen függőség rabjává válnak, ami gátolná a mindennapi életvitelt. A hallgatók több mint 20 százaléka fél az ilyen helyzet kialakulásától. Ide sorolták a dohányzást és az alkoholfogyasztás, viszont emellett a digitális jelenlétet is ugyanolyan veszélyesnek tartják.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.