Több mint ezer hallgató részvételével, az egyetemisták lelki egészségéről készített felmérést az EFOTT és a HÖOK. Kiderült, hogy a fiatalok több mint 41%-a tapasztalt szorongást az utóbbi időben, aminek kiváltó oka gyakran tanulási nehézségekhez, anyagi problémákhoz vagy éppen a magányhoz köthető.
A lelki egészség fontossága az egyetemisták körében is állandó foglalkozást igénylő téma. Nap mint nap számos nehézséggel találják szemben magukat a hallgatók, mindemellett rengeteg elvárás is nehezedik rájuk.
Ezért 1022 fiatal részvételével az EFOTT és a HÖOK online kérdőíves felmérést indított, amiben az egyetemisták elmúlt három hónap általános lelkiállapotát mérték fel.
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 41 százaléka tapasztalt szorongást az elmúlt 3 hónapban, 62 százalékuk sokszor túlterheltnek érezte magát és a résztvevők több mint fele tapasztalt már alvásproblémát vagy a kiégés jeleit. Az elmúlt három hónapról nyilatkozva többségben - 28,6 százalék - vannak azok, akik inkább negatívnak találták a lelkiállapotukat, míg pozitívnak kevesebben, a megkérdezettek mindössze 22,3-a jellemezte magát.
A kutatás készítői hangsúlyozzák a beszélgetések fontosságát az egyetemisták között. A válaszadók 15 százaléka ugyanis úgy véli, senkivel sem tudja megosztani a problémáit, ami pedig még rosszabb, hogy 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.
A stressz csökkenését sokkban tudják segíteni a baráti kapcsolatok és a rendszeres beszélgetések. A legtöbben (64%) a barátaikkal szeretik megbeszélni a problémáikat, ezt követi a párjuk (42%) és végül a szülők (35%). A nyugodtabb napokat segítheti még a testmozgás, viszont sokan – minden harmadik válaszadó – említették az alkoholfogyasztást, illetve a dohányzást is, mint stresszoldó segítséget.
Magas az igennel válaszolók aránya abban a kérdésben, hogy félnek-e attól, hogy valamilyen függőség rabjává válnak, ami gátolná a mindennapi életvitelt. A hallgatók több mint 20 százaléka fél az ilyen helyzet kialakulásától. Ide sorolták a dohányzást és az alkoholfogyasztás, viszont emellett a digitális jelenlétet is ugyanolyan veszélyesnek tartják.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
