Óránként 3500 forint is lehet egy egyetemista diákmunkás órabére

Bizonyos munkakörökben a diákok magasabb béreket vihetnek haza, mint a szüleik.

  • Székács Linda
  • Budapesten óránként bruttó 1800-2000 forintot;
  • az Észak-Dunántúlon 1700-1800 forintot;
  • a Dél-Dunántúlon és a keleti régióban pedig 1400-1500 forintot

keresnek a diákmunkások, de vannak olyan szektorok is - például az IT -, ahol a diákok órabére a 3500 forintot is eléri, ha megfelelő nyelvtudással és a munka végzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkeznek - írta meg a napi.hu.

Majzik Nándor, a Meló-Diák cégvezetője a lapnak azt mondta, bár a pandémiát követő 1-2 évben szinte teljesen visszaállt a korábban megszokott diákfoglalkoztatottság, az idei nyár valami miatt nehezebben indult be a megszokottnál. Kiváltképp jellemző ez a balatoni régióra, ahol június elején annyira nem voltak nyaralók, hogy nem kellett extra munkaerő a cégeknek.

Végül aztán ott is beindult az élet, így a Meló-Diák alkalmazásában körülbelül 2-3 ezer diák dolgozik a Balatonnál. 80 százalékuk egyetemista, 20 százalékuk viszont középiskolás.

Az állam is indított diákmunka programot

Nem csak iskolaszövetkezetek és közvetítő cégek várták idén nyáron a diákmunkára jelentkezőket, de a vártnál több mint kétezerrel többen, körülbelül 28 200-an regisztráltak a kormány diákmunka programjára is, ami elsősorban a kisebb településeken nyújt segítséget az ott élő diákoknak.

A diákmunkával foglalkozó cégek nem mindenhol vannak jelen, nincs mindenhol partnerük, így nélkülözhetetlen, hogy ezekben a régiókban is megoldott legyen a diákok foglalkoztatottsága

- válaszolta Majzik Nándor arra a kérdésre, hogy megfér-e egymás mellett az állami és a magánszektor. A szakember azt is hozzátette: a diákmunkával nem csak a fiatalok járnak jól, de a szervezetek is, "hiszen a régóta tartó munkaerőhiány a nyári hónapokban kritikusabbá válik", az állami diákmunka programban részt vevő szervezetek pedig bértámogatást kapnak, cserébe a diákok foglalkoztatásáért.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.