Közös nyilatkozatban tiltakozik harmincnégy magyar író a "homofób törvény" és a könyvek befóliázása miatt.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen
- szerepel abban a közös nyilatkozatban, amit harmincnégy magyar író, a Jelenkor Kiadó szerzői tettek közzé a Litera.hu-n.
Az aláírók között olyan jelentős szerzők vannak, mint Závada Péter, Láng Zsolt és Földényi F. László irodalomkritikus, akik szerint a "homofób törvénynek" nevezett gyermekvédelmi törvény "mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" továbbá szégyenteli "annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások, és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra".
A nyilatkozat aláírói azt is hozzáteszik; kiállnak a törvény által sújtott szerzőtársaik mellet és támogatják "az LMBTQI+ közösség minden tagjának szólásszabadsághoz és egyenlőséghez, illetve méltó kulturális reprezentációhoz való jogát".
"Meggyőződésünk, hogy a szexuális kisebbségekről folyó bármilyen társadalmi szintű párbeszéd kizárólag az elfogadásra, egymás kölcsönös tiszteletére és őszinte, valódi kommunikációra alapozható, nem pedig az állami propagandagépezet gyűlöletkeltő uszítására" - írják.
Az aláíról névsora a következő:
André Ferenc
Babarczy EszterBartók ImreBazsányi SándorBiró KrisztiánBorsik MiklósDeres KornéliaFöldényi F. LászlóForgách AndrásGyőrfi KataHalász RitaHorváth BenjiKárolyi CsabaKemény ZsófiKerber BalázsKeresztesi JózsefKustos JúliaKutasy MercédeszLáng ZsoltMénes AttilaMohácsi BalázsTerezia MoraNagy Márta Júlia Papp Sándor ZsigmondPeer KrisztiánPéter ÁgnesSelyem ZsuzsaSepsi LászlóSimon MártonSzabó Imola JuliannaSzolláth Dávid Tompa AndreaVonnák DiánaZávada Péter
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
