"Mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" a könyvek befóliázása, harmincnégy jelentős magyar szerző is tiltakozik ellene

Közös nyilatkozatban tiltakozik harmincnégy magyar író a "homofób törvény" és a könyvek befóliázása miatt.

  • Székács Linda

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen

- szerepel abban a közös nyilatkozatban, amit harmincnégy magyar író, a Jelenkor Kiadó szerzői tettek közzé a Litera.hu-n.

Az aláírók között olyan jelentős szerzők vannak, mint Závada Péter, Láng Zsolt és Földényi F. László irodalomkritikus, akik szerint a "homofób törvénynek" nevezett gyermekvédelmi törvény "mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" továbbá szégyenteli "annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások, és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra".

A nyilatkozat aláírói azt is hozzáteszik; kiállnak a törvény által sújtott szerzőtársaik mellet és támogatják "az LMBTQI+ közösség minden tagjának szólásszabadsághoz és egyenlőséghez, illetve méltó kulturális reprezentációhoz való jogát".

"Meggyőződésünk, hogy a szexuális kisebbségekről folyó bármilyen társadalmi szintű párbeszéd kizárólag az elfogadásra, egymás kölcsönös tiszteletére és őszinte, valódi kommunikációra alapozható, nem pedig az állami propagandagépezet gyűlöletkeltő uszítására" - írják.

Az aláíról névsora a következő:

André Ferenc

Babarczy Eszter

Bartók Imre

Bazsányi Sándor

Biró Krisztián

Borsik Miklós

Deres Kornélia

Földényi F. László

Forgách András

Győrfi Kata

Halász Rita

Horváth Benji

Károlyi Csaba

Kemény Zsófi

Kerber Balázs

Keresztesi József

Kustos Júlia

Kutasy Mercédesz

Láng Zsolt

Ménes Attila

Mohácsi Balázs

Terezia Mora

Nagy Márta Júlia 

Papp Sándor Zsigmond

Peer Krisztián

Péter Ágnes

Selyem Zsuzsa

Sepsi László

Simon Márton

Szabó Imola Julianna

Szolláth Dávid 

Tompa Andrea

Vonnák Diána

Závada Péter

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.