"Mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" a könyvek befóliázása, harmincnégy jelentős magyar szerző is tiltakozik ellene

Közös nyilatkozatban tiltakozik harmincnégy magyar író a "homofób törvény" és a könyvek befóliázása miatt.

  • Székács Linda

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen

- szerepel abban a közös nyilatkozatban, amit harmincnégy magyar író, a Jelenkor Kiadó szerzői tettek közzé a Litera.hu-n.

Az aláírók között olyan jelentős szerzők vannak, mint Závada Péter, Láng Zsolt és Földényi F. László irodalomkritikus, akik szerint a "homofób törvénynek" nevezett gyermekvédelmi törvény "mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" továbbá szégyenteli "annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások, és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra".

A nyilatkozat aláírói azt is hozzáteszik; kiállnak a törvény által sújtott szerzőtársaik mellet és támogatják "az LMBTQI+ közösség minden tagjának szólásszabadsághoz és egyenlőséghez, illetve méltó kulturális reprezentációhoz való jogát".

"Meggyőződésünk, hogy a szexuális kisebbségekről folyó bármilyen társadalmi szintű párbeszéd kizárólag az elfogadásra, egymás kölcsönös tiszteletére és őszinte, valódi kommunikációra alapozható, nem pedig az állami propagandagépezet gyűlöletkeltő uszítására" - írják.

Az aláíról névsora a következő:

André Ferenc

Babarczy Eszter

Bartók Imre

Bazsányi Sándor

Biró Krisztián

Borsik Miklós

Deres Kornélia

Földényi F. László

Forgách András

Győrfi Kata

Halász Rita

Horváth Benji

Károlyi Csaba

Kemény Zsófi

Kerber Balázs

Keresztesi József

Kustos Júlia

Kutasy Mercédesz

Láng Zsolt

Ménes Attila

Mohácsi Balázs

Terezia Mora

Nagy Márta Júlia 

Papp Sándor Zsigmond

Peer Krisztián

Péter Ágnes

Selyem Zsuzsa

Sepsi László

Simon Márton

Szabó Imola Julianna

Szolláth Dávid 

Tompa Andrea

Vonnák Diána

Závada Péter

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.