Konténerhajón, riksán, de repülővel egyszer sem - a világ összes országában járt egy dán utazó

Torbjørn „Thor” Pedersen 2013-ban vágott neki a nem akármilyen útnak, ami a tervezett négy év helyett tíz évig tartott.

  • Székács Linda

Egyszer sem ült repülőre, napi 20 dollárból élt és legalább 24 órát tartózkodott egy országban az a dán férfi, aki 2013. október 10-én szó szerint a nyakába vette a világot és azzal az elképzeléssel indult útnak, hogy a korábban említett feltételek betartásával a világ összes országát bejárja - írta meg a hvg.hu.

A 44 éves férfi július 26-án a Maldív-szigeteken fejezte be a különleges útját. Eredetileg úgy tervezte, hogy négy év alatt tudja majd teljesíteni a tervét. Bár korábban logisztikával és szállítmányozással foglalkozott, ami nagyban segítette a tervezést, az út még így sem volt teljesen zökkenőmentes. 2020-ban a pandémia miatt két évre Hongkongban ragadt, Ghánában maláriás lett, egy négynapos vihar miatt az Atlanti-óceánon ragadt Izlandról Kanadába tartva, de átkelt lezárt határokon a konfliktusövetezetekben is, és sokszor lerobbant hajók, vagy épp a bürokrácia is útját állták.

A férfi végül 3576 napig volt úton, Ennyi idő alatt 358 883 kilométert tett meg, mindezt 379 konténerhajóval, 158 vonattal, 351 busszal, 219 taxival, 33 hajóval és 43 riksával.

Bár sokszor megfordult a fejében, hogy feladja a tervét, a legjobb tapasztalata az volt, hogy a legtöbb helyen kedvességgel találkozott.

 

„Azzal a mottóval indultam el erre az útra, hogy az idegen olyan barát, akivel még sosem találkoztál, és újra és újra bebizonyosodott, hogy ez igaz – mondta. – Vagy én vagyok a legszerencsésebb ember a világon, vagy a világ sokkal jobb hely annál, mint azt a legtöbb ember a közösségi médiában és a sajtóban megjelenő ijesztő, drámai hírek alapján elhiszi" - mondta a férfi, aki végül 33 napnyi, teherhajóval történő utazás után ért haza Dániába.

A kalandjairól egyébként blogot is írt és a közösségi médiában is rendszeresen beszámolt az élményeiről, de várhatóan dokumentumfilm és könyv is készül majd az életéről.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.