Konténerhajón, riksán, de repülővel egyszer sem - a világ összes országában járt egy dán utazó

Torbjørn „Thor” Pedersen 2013-ban vágott neki a nem akármilyen útnak, ami a tervezett négy év helyett tíz évig tartott.

  • Székács Linda

Egyszer sem ült repülőre, napi 20 dollárból élt és legalább 24 órát tartózkodott egy országban az a dán férfi, aki 2013. október 10-én szó szerint a nyakába vette a világot és azzal az elképzeléssel indult útnak, hogy a korábban említett feltételek betartásával a világ összes országát bejárja - írta meg a hvg.hu.

A 44 éves férfi július 26-án a Maldív-szigeteken fejezte be a különleges útját. Eredetileg úgy tervezte, hogy négy év alatt tudja majd teljesíteni a tervét. Bár korábban logisztikával és szállítmányozással foglalkozott, ami nagyban segítette a tervezést, az út még így sem volt teljesen zökkenőmentes. 2020-ban a pandémia miatt két évre Hongkongban ragadt, Ghánában maláriás lett, egy négynapos vihar miatt az Atlanti-óceánon ragadt Izlandról Kanadába tartva, de átkelt lezárt határokon a konfliktusövetezetekben is, és sokszor lerobbant hajók, vagy épp a bürokrácia is útját állták.

A férfi végül 3576 napig volt úton, Ennyi idő alatt 358 883 kilométert tett meg, mindezt 379 konténerhajóval, 158 vonattal, 351 busszal, 219 taxival, 33 hajóval és 43 riksával.

Bár sokszor megfordult a fejében, hogy feladja a tervét, a legjobb tapasztalata az volt, hogy a legtöbb helyen kedvességgel találkozott.

 

„Azzal a mottóval indultam el erre az útra, hogy az idegen olyan barát, akivel még sosem találkoztál, és újra és újra bebizonyosodott, hogy ez igaz – mondta. – Vagy én vagyok a legszerencsésebb ember a világon, vagy a világ sokkal jobb hely annál, mint azt a legtöbb ember a közösségi médiában és a sajtóban megjelenő ijesztő, drámai hírek alapján elhiszi" - mondta a férfi, aki végül 33 napnyi, teherhajóval történő utazás után ért haza Dániába.

A kalandjairól egyébként blogot is írt és a közösségi médiában is rendszeresen beszámolt az élményeiről, de várhatóan dokumentumfilm és könyv is készül majd az életéről.

 

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!