Botrányos érettségiről szóló magyar film debütál a Velencei Filmfesztiválon
Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje a kettészakadt országot mutatja be, egyik szereplőjük egy pedagógus lesz, aki próbál túlélni Magyarországon, és korábban került már összetűzésbe egy diákja konzervatív apjával.
Tarnay Kristóf
Reisz Gábor nevét sokan ismerhetik, akiket érdekel, hogyan lehet filmes eszközökkel bemutatni magyar fiatalok belső vívódásait, úgy, hogy közben az alkotás azt is autentikusan lefesti, hogyan élünk ma Budapesten. A rendező eddigi két nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek amellett, hogy szólt szerelemről, önmegvalósításról, barátságokról, szülőknek való megfelelésről, mindkettőben volt iskolai szál is. Előbbi egy zseniális jelenetében például egy menő diákból lett kiégett földrajztanár ventilál egy sör és egy Unicum mellett, hogy nem tud mit mondani a diákjainak például arra a kérdésre, minek kell tudni, hol van vasérc.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan - Amígó Dávid
Ez a fajta dilemma, vagyis, hogy bizonyos tananyagrészek kifejezetten öncélúnak tűnnek és a pedagógusok vagy nem tudják vagy nem is akarják elmagyarázni a kíváncsi diákoknak, mi szükség van rájuk azon kívül, hogy benne vannak a tantervben, nos, ez az oktatásügy egyébként kiemelten fontos kérdése kellene, hogy legyen. Erről Nahalka István oktatáskutatót nemrég hosszan kérdeztük.
Egy ideje köztudott, hogy Reisz új projekten dolgozik, kedden azonban az is kiderült, hogy – amint a Film.humegírta – Magyarázat mindenre című új filmjét beválogatták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába, így legelőször ott lesz látható. Azon belül is a Horizons szekcióba, amely a filmfesztiválnak az a versenyprogramja, amely a legfrissebb stílusjegyekkel bíró alkotásoknak szól, külön tekintettel a bemutatkozó filmekre. Az új nagyjátékfilm a cikk szerint
„egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról”.
„Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes” – szól az ajánló.
A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók. A film magyar állami támogatást – az automatikusan járó adókedvezményen kívül – nem kapott, a Szlovák Audiovizuális Alap viszont hozzájárult a költségeihez. A film a tervek szerint a hazai mozikban októbertől lesz látható, de premier előtti vetítésen már szeptember végén megnézhető.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.