Botrányos érettségiről szóló magyar film debütál a Velencei Filmfesztiválon

Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje a kettészakadt országot mutatja be, egyik szereplőjük egy pedagógus lesz, aki próbál túlélni Magyarországon, és korábban került már összetűzésbe egy diákja konzervatív apjával.

  • Tarnay Kristóf

Reisz Gábor nevét sokan ismerhetik, akiket érdekel, hogyan lehet filmes eszközökkel bemutatni magyar fiatalok belső vívódásait, úgy, hogy közben az alkotás azt is autentikusan lefesti, hogyan élünk ma Budapesten. A rendező eddigi két nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek amellett, hogy szólt szerelemről, önmegvalósításról, barátságokról, szülőknek való megfelelésről, mindkettőben volt iskolai szál is. Előbbi egy zseniális jelenetében például egy menő diákból lett kiégett földrajztanár ventilál egy sör és egy Unicum mellett, hogy nem tud mit mondani a diákjainak például arra a kérdésre, minek kell tudni, hol van vasérc.

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan - Amígó DávidVan valami furcsa és megmagyarázhatatlan - Amígó Dávid

Ez a fajta dilemma, vagyis, hogy bizonyos tananyagrészek kifejezetten öncélúnak tűnnek és a pedagógusok vagy nem tudják vagy nem is akarják elmagyarázni a kíváncsi diákoknak, mi szükség van rájuk azon kívül, hogy benne vannak a tantervben, nos, ez az oktatásügy egyébként kiemelten fontos kérdése kellene, hogy legyen. Erről Nahalka István oktatáskutatót nemrég hosszan kérdeztük.

Egy ideje köztudott, hogy Reisz új projekten dolgozik, kedden azonban az is kiderült, hogy – amint a Film.hu megírta – Magyarázat mindenre című új filmjét beválogatták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába, így legelőször ott lesz látható. Azon belül is a Horizons szekcióba, amely a filmfesztiválnak az a versenyprogramja, amely a legfrissebb stílusjegyekkel bíró alkotásoknak szól, külön tekintettel a bemutatkozó filmekre. Az új nagyjátékfilm a cikk szerint

„egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról”.

„Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes” – szól az ajánló.

A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók. A film magyar állami támogatást – az automatikusan járó adókedvezményen kívül – nem kapott, a Szlovák Audiovizuális Alap viszont hozzájárult a költségeihez. A film a tervek szerint a hazai mozikban októbertől lesz látható, de premier előtti vetítésen már szeptember végén megnézhető.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.