Botrányos érettségiről szóló magyar film debütál a Velencei Filmfesztiválon
Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje a kettészakadt országot mutatja be, egyik szereplőjük egy pedagógus lesz, aki próbál túlélni Magyarországon, és korábban került már összetűzésbe egy diákja konzervatív apjával.
Tarnay Kristóf
Reisz Gábor nevét sokan ismerhetik, akiket érdekel, hogyan lehet filmes eszközökkel bemutatni magyar fiatalok belső vívódásait, úgy, hogy közben az alkotás azt is autentikusan lefesti, hogyan élünk ma Budapesten. A rendező eddigi két nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek amellett, hogy szólt szerelemről, önmegvalósításról, barátságokról, szülőknek való megfelelésről, mindkettőben volt iskolai szál is. Előbbi egy zseniális jelenetében például egy menő diákból lett kiégett földrajztanár ventilál egy sör és egy Unicum mellett, hogy nem tud mit mondani a diákjainak például arra a kérdésre, minek kell tudni, hol van vasérc.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan - Amígó Dávid
Ez a fajta dilemma, vagyis, hogy bizonyos tananyagrészek kifejezetten öncélúnak tűnnek és a pedagógusok vagy nem tudják vagy nem is akarják elmagyarázni a kíváncsi diákoknak, mi szükség van rájuk azon kívül, hogy benne vannak a tantervben, nos, ez az oktatásügy egyébként kiemelten fontos kérdése kellene, hogy legyen. Erről Nahalka István oktatáskutatót nemrég hosszan kérdeztük.
Egy ideje köztudott, hogy Reisz új projekten dolgozik, kedden azonban az is kiderült, hogy – amint a Film.humegírta – Magyarázat mindenre című új filmjét beválogatták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába, így legelőször ott lesz látható. Azon belül is a Horizons szekcióba, amely a filmfesztiválnak az a versenyprogramja, amely a legfrissebb stílusjegyekkel bíró alkotásoknak szól, külön tekintettel a bemutatkozó filmekre. Az új nagyjátékfilm a cikk szerint
„egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról”.
„Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes” – szól az ajánló.
A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók. A film magyar állami támogatást – az automatikusan járó adókedvezményen kívül – nem kapott, a Szlovák Audiovizuális Alap viszont hozzájárult a költségeihez. A film a tervek szerint a hazai mozikban októbertől lesz látható, de premier előtti vetítésen már szeptember végén megnézhető.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.