Heteken belül megindulhat az egyetemisták rohama az egyre drágább albérletekért

Megfizethető lakást találni egyre nehezebb: a lakbérek országosan 15 százalékkal nőttek tavalyhoz képest.

  • Eduline/MTI

Az albérletpiac élénkülése idén a korábbi éveknél hamarabb, még az egyetemi ponthatárok július végi kihirdetése előtt beindult, közölte legfrissebb elemzését az MTI-vel az ingatlan.com. E szerint saját adataik alapján éves összevetésben júniusban 5, júliusban 7 százalékkal nőtt a kínálat, így jelenleg közel 12 ezer kiadó lakásból válogathatnak a bérlők. A túloldalon a kereslet pedig április óta Budapesten több mint 7 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Az albérletpiac keresleti-kínálati oldalának tavaszi élénkülése mögött a fokozatos drágulás áll – teszik hozzá. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint a lakbérek országosan 15 százalékkal lettek magasabbak tavalyhoz képest – magyarázza Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Kiemelve: a bérbeadók ráadásul az országos és budapesti átlagos lakbérek növekedése miatt további emelést terveznek, így sok bérlő olcsóbb megoldást kereshet.

Balog elmondása alapján az, hogy a ponthatárhirdetés előtt „magasabb fordulatszámra kapcsolt” az albérletpiac mégsem hátrány a bérlőknek, mert így még az egyetemisták rohama előtt találhatnak maguknak megfizethetőbb lakást. A lakástulajdonsok pedig azzal számolnak, hogy heteken belül indul az egyetemisták rohama az albérletekért. A felvett hallgatóknak egyre nehezebb megfizethető lakhatást találni, hiszen az élénkülő piacon a korábbinál is magasabb bérleti díjért tudják kiadni a kiürült lakásokat.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Remi Decoster / Hans Lucas)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.