A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Egy hónap alatt országosan 1,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek februárban - árulta el a 444.hu-nak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember szerint a drágulás oka a lakásvásárlások elhalasztása mellett főképp a béremelés. Az új évben a minimálbér összege 16 százalékkal bruttó 232 ezer forintra emelkedett, a garantált bérminimum összege pedig 14 százalékkal bruttó 296 400 forintra nőtt, de emelésre számíthattak azok a munkavállalók is, akik ennél magasabb összeget keresnek. A februári meredek áremelkedés tehát annak tudható be, hogy ebben a hónapban kapják meg a munkavállalók az első, már megemelt januári bérüket, így a bérbeadók is ebben a hónapban emeltek lakások bérleti díjain. Számít az is ugyanakkor, hogy a lakásvásárlás előtt állók jelentős része a magas kamatok miatt egyelőre vár, akiknek pedig muszáj költözniük, albérletet keresnek.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a tavaly őszi 200 ezer forintos átlagról márciusra 210 ezer forintra nőtt az átlagos havi lakbér összege Budapesten, a legmagasabb bérleti díjak pedig az V. kerületben vannak, ahol 320 ezer forint az átlagár. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb összegekért ne lehetne albérletet találni Budapesten. A diákok számára kedvező VIII. kerületben az egyszobás lakások havi bérleti díja 140 és 180 ezer forint között mozog, szobát pedig 70 ezer forint körüli áron lehet bérelni, de hasonló árak vannak a IX.. és XI. kerületben is, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem környékén, ahol egy kis figyelmességgel és gyorsasággal nagyobb, kétszobás lakásokat is lehet találni havi 160-250 ezer forintos bérleti díjért.
Az ingatlanközvetítő szerint a vidéki egyetemvárosok közül jelenleg Veszprémben a legdrágább, Miskolcon és Szegeden pedig a legolcsóbb albérletet bérelni. Veszprémben átlagosan 155 ezer forint a bérleti díj, míg Miskolcon 100, Szegeden pedig 122 ezer forint.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
