A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Egy hónap alatt országosan 1,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek februárban - árulta el a 444.hu-nak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember szerint a drágulás oka a lakásvásárlások elhalasztása mellett főképp a béremelés. Az új évben a minimálbér összege 16 százalékkal bruttó 232 ezer forintra emelkedett, a garantált bérminimum összege pedig 14 százalékkal bruttó 296 400 forintra nőtt, de emelésre számíthattak azok a munkavállalók is, akik ennél magasabb összeget keresnek. A februári meredek áremelkedés tehát annak tudható be, hogy ebben a hónapban kapják meg a munkavállalók az első, már megemelt januári bérüket, így a bérbeadók is ebben a hónapban emeltek lakások bérleti díjain. Számít az is ugyanakkor, hogy a lakásvásárlás előtt állók jelentős része a magas kamatok miatt egyelőre vár, akiknek pedig muszáj költözniük, albérletet keresnek.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a tavaly őszi 200 ezer forintos átlagról márciusra 210 ezer forintra nőtt az átlagos havi lakbér összege Budapesten, a legmagasabb bérleti díjak pedig az V. kerületben vannak, ahol 320 ezer forint az átlagár. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb összegekért ne lehetne albérletet találni Budapesten. A diákok számára kedvező VIII. kerületben az egyszobás lakások havi bérleti díja 140 és 180 ezer forint között mozog, szobát pedig 70 ezer forint körüli áron lehet bérelni, de hasonló árak vannak a IX.. és XI. kerületben is, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem környékén, ahol egy kis figyelmességgel és gyorsasággal nagyobb, kétszobás lakásokat is lehet találni havi 160-250 ezer forintos bérleti díjért.
Az ingatlanközvetítő szerint a vidéki egyetemvárosok közül jelenleg Veszprémben a legdrágább, Miskolcon és Szegeden pedig a legolcsóbb albérletet bérelni. Veszprémben átlagosan 155 ezer forint a bérleti díj, míg Miskolcon 100, Szegeden pedig 122 ezer forint.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
