A nyári szünetben a több szabadidő azzal is járhat, hogy a gyerekek több időt töltenek a televízió előtt. Mikor nézzenek tévét a szünetben? Szükséges egyáltalán szabályozni a képernyőidőt?
Egy országos kutatás szerint a magyarok körében a tévézés még mindig a legnépszerűbb szabadidős elfoglaltság – szinte minden hazai háztartásban néznek televíziót. Így nem csoda, ha a nyári szünetben a gyerekek is hajlamosabbak több időt tölteni a képernyő előtt, de az online tartalomfogyasztáshoz hasonlóan szülőként a tévézést is érdemes tudatosan kezelni, és életkortól függően felügyelni, közösen megbeszélni az erre vonatkozó szabályokat – olvasható a Yettel közleményében.
Már nem csak a televízió népszerű
A BellResearch felmérése alapján leginkább a 19 év alattiakra jellemző, hogy az interneten néznek TV-műsorokat élőben vagy felvételről. Ez azzal is jár, hogy szülőként kevésbé van rálátásunk arra, hogy a gyerek mennyi időt tölt képernyőnézéssel, ezért is érdemes foglalkozni a tudatos tartalomfogyasztással.
Érdemes azt az ökölszabályt betartani, hogy minden képernyő előtt eltöltött órára jusson legalább ugyanannyi, vagy ideális esetben kétszer annyi idő, amit más tevékenységgel töltenek, például olvasással, társasjátékkal, vagy kint a szabadban aktívan, mozgással. Ez nem csak a gyerekek fizikai jólléte szempontjából hasznos, hanem a digitális eszközök használatának határait is segít tudatosítani – Koren Balázs, a ProSuli, a Yettel digitális oktatási programjának szakértője szerint.
Hozzátette, hogy nem csak azt érdemes a gyerekekkel megbeszélni, hogy mennyi időt tölthetnek tévézéssel, de azt is, hogy mikor. Ma már nagy előny, hogy nem feltétlenül kell az élő tévéműsorhoz alkalmazkodni.
Azt is lehet szabályozni, hogy egyszerre csak egy készüléket használjanak a gyerekek, de mindenkinek érdemes odafigyelnie arra, hogy filmnézés közben ne nyomkodja a telefonját. Ha biztos megoldást szeretnének találni a szülők, akkor pedig gyerekzárat is alkalmazhatnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
