Közéleti témájú gyerekújságot indít a HVG publicistája az ELTE tanszékvezetőjével közösen

Kispolgár néven indul új, közélettel foglalkozó gyerekújság. Több mint 30 éve nem volt Magyarországon hasonló sajtótermék.

  • Tornyos Kata

Kispolgár néven indul új, közélettel foglalkozó gyerekújság. Az internetes lap alapítója Tóta W. Árpád, a HVG publicistája, de tanácsadóként részt vesz a munkában Polyák Gábor médiajogász, az ELTE Médiatanszékének vezetője és a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója is – írta meg a Média1.

„Közéleti gyerekújságot indítunk, mert szükség van rá. Szükségük van rá a gyerekeknek, akiknek joguk van informálódni mindarról, ami érinti és érdekli őket: a háborúról, járványról, az oktatás helyzetéről, az uniós pénzekről vagy a választásokról. Szüksége van ezenkívül a sajtónak arra, hogy tíz és húsz év múlva is legyenek újságolvasók” – mondta Tóta W. Árpád a lapnak.

Az öntudatos polgár újságot olvas. Onnan tudja, mi folyik a világban. De mit adjon a gyermeke kezébe? Hogyan szoktassa rá a tájékozódásra? Mit tegyen, ha nincs mindig ideje és energiája elmagyarázni a háborút, a járványt, a magyar és az amerikai választásokat, és közben azt is, mi az a parlament és kongresszus, mi az infláció és a korrupció, és hogy kell-e félni az atomtól? Pedig a gyerek fülel, kérdez, és tudni akar. Miért is nincs gyerekújság? Hát most lesz, ha segítesz – olvasható a publicista által alapított gyermekujság.hu-n.

Tóta W. Árpád azt is elárulta, hogy az újság, amelyet egyelőre Kispolgárnak neveznek, egy ingyenes, mobilapplikációként működő hírportál lesz, takarékos költségvetéssel és kis létszámú szerkesztőséggel. A tervek szerint szeptemberben jelenik meg az első szám, de karácsony előtt biztosan.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.