Másfél év alatt az aktív fejlesztők csaknem harmada távozhatott Oroszországból a Corvinus friss kutatása szerint.
A háború kitörése óta tömegével hagyta el Oroszországot és Fehéroroszországot a fiatal,magasan képzett munkaerő. Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem docense kutatója a GitHub online platformon elérhető 45 ezer adat segítségével azt vizsgálta tanulmányában, hogy Ukrajna orosz megszállása ótamilyen arányban hagyták el anyaországukat az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem közleményében.
Az IT-szakemberek legalább 10%-a emigrált
Ők elsősorban a gazdasági szankciók, a besorozástól valófélelem és a háborúval szembeni morális szembenállás miatt hagyták el országukat. Annakellenére, hogy az orosz állam például adócsökkentést és más kedvezményeket is bevezetett,hogy maradásra ösztönözze őket, a helyi munkaügyi szervek becslése szerint tavaly évvégéig az IT-szakemberek 10%-a emigrált Oroszországból.
A Corvinus Egyetem docense szerint azonban ennél jóval magasabb az arányuk: a vizsgált adatok alapján arra jutott, hogy 2022 novemberére nagyjából az orosz szoftverfejlesztők 11%-a, a fehérorosz fejlesztőknek pedig a 16%-a biztosan elhagyta anyaországát és külföldöntelepedett le. A korábban Oroszországban és Fehérországban élő fejlesztőknek pedig egymásik jelentős csoportja elrejtette lokációját a platformon. Ha őket is az emigráltakhozszámítjuk, Wachs úgy becsüli, hogy összesen az aktív orosz szoftverfejlesztők 28%-a, fehérorosz társaiknak pedig 30%-a hagyhatta el országát. Ugyanebben az időszakban aháború által nem sújtott környező országokból mindössze a szoftverfejlesztők 8%-a költözötttartósan külföldre.
Ukrajnában más a helyzet
Ukrajnában a jelek szerint nem történt hasonló arányú fejlesztői emigráció. Ennek egyikmagyarázata lehet, hogy a fiatal férfiaknak megtiltották az ország elhagyását, illetve hogy alegtöbben személyesen is motiváltak országuk védelmében” – magyarázza a kutató.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
