Corvinus: Hatalmas a munkaerőhiány az orosz IT-szektorban

Másfél év alatt az aktív fejlesztők csaknem harmada távozhatott Oroszországból a Corvinus friss kutatása szerint.

  • Tornyos Kata

A háború kitörése óta tömegével hagyta el Oroszországot és Fehéroroszországot a fiatal,magasan képzett munkaerő. Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem docense kutatója a GitHub online platformon elérhető 45 ezer adat segítségével azt vizsgálta tanulmányában, hogy Ukrajna orosz megszállása ótamilyen arányban hagyták el anyaországukat az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem közleményében.

Az IT-szakemberek legalább 10%-a emigrált

Ők elsősorban a gazdasági szankciók, a besorozástól valófélelem és a háborúval szembeni morális szembenállás miatt hagyták el országukat. Annakellenére, hogy az orosz állam például adócsökkentést és más kedvezményeket is bevezetett,hogy maradásra ösztönözze őket, a helyi munkaügyi szervek becslése szerint tavaly évvégéig az IT-szakemberek 10%-a emigrált Oroszországból.

A Corvinus Egyetem docense szerint azonban ennél jóval magasabb az arányuk: a vizsgált adatok alapján arra jutott, hogy 2022 novemberére nagyjából az orosz szoftverfejlesztők 11%-a, a fehérorosz fejlesztőknek pedig a 16%-a biztosan elhagyta anyaországát és külföldöntelepedett le. A korábban Oroszországban és Fehérországban élő fejlesztőknek pedig egymásik jelentős csoportja elrejtette lokációját a platformon. Ha őket is az emigráltakhozszámítjuk, Wachs úgy becsüli, hogy összesen az aktív orosz szoftverfejlesztők 28%-a, fehérorosz társaiknak pedig 30%-a hagyhatta el országát. Ugyanebben az időszakban aháború által nem sújtott környező országokból mindössze a szoftverfejlesztők 8%-a költözötttartósan külföldre.

Ukrajnában más a helyzet

Ukrajnában a jelek szerint nem történt hasonló arányú fejlesztői emigráció. Ennek egyikmagyarázata lehet, hogy a fiatal férfiaknak megtiltották az ország elhagyását, illetve hogy alegtöbben személyesen is motiváltak országuk védelmében” – magyarázza a kutató.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu