A kormányközeli tehetséggondozó intézmény eddig kisebbségi tulajdonos volt a könyvesbolt-hálózat cégében.
Az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) válik a Libri Csoport, a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének kis híján százszázalékos tulajdonosává, derül ki az intézmény közleményéből. Amely szerint a kormányközeli tehetséggondozó intézmény kisebbségi tulajdonából úgy lesz többségi, hogy alapítványuk leányvállalata szerződött az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására.
Így a Libri 98,41 százalékos tulajdonosává válik az MCC.
Mint közölték, a cégcsoport vezetésének összetétele nem változik, a korábbi többségi tulajdonos Balogh Ákos pedig igazgatósági tag lesz, az MCC „a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára”. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette. „„A Mathias Corvinus Collegium mint Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez” – fogalmazott Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, aki szerint mivel a korábbi részesedésük jó befektetés volt, a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt.
Az MCC Libriben szerzett korábbi, kisebbségi tulajdonrésze kapcsán is már felmerült, hogy a kormányközeli tehetséggondozó intézmény kiadványait kizárólag üzleti megfontolásból helyezik-e ki jól látható helyekre a könyvesboltokban. Erről a könyvesbolt korábban azt írta, a könyveket nem osztályozzák ideológia szerint, a szakmai munkába pedig az MCC akkor legalábbis nem szólt bele, a kiadójával pedig klasszikus üzleti viszonyban álltak.
Fontos megjegyezni, hogy eddig kifejezetten ellenzéki és baloldali vonatkozású könyvek is rendre voltak helyezve feltűnő helyekre az üzletekben, kérdés, hogy ez a jövőben változik-e. Nemrégiben a Libri azzal került a figyelem középpontjába, hogy egy kortárs író több ifjúsági könyvét más polcra tették át a pedofiltörvény miatt. Az érintett Papp Dóra ugyanakkor erről azt mondta lapunknak, „ők segíteni akartak, nem a Librivel van itt gond, ők csak próbálják valahogy úgy átvariálni a könyveket, hogy ne büntessék meg őket ez alapján a törvény alapján”.
(Kiemelt kép: MTI)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
