A kormányközeli tehetséggondozó intézmény eddig kisebbségi tulajdonos volt a könyvesbolt-hálózat cégében.
Az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) válik a Libri Csoport, a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének kis híján százszázalékos tulajdonosává, derül ki az intézmény közleményéből. Amely szerint a kormányközeli tehetséggondozó intézmény kisebbségi tulajdonából úgy lesz többségi, hogy alapítványuk leányvállalata szerződött az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására.
Így a Libri 98,41 százalékos tulajdonosává válik az MCC.
Mint közölték, a cégcsoport vezetésének összetétele nem változik, a korábbi többségi tulajdonos Balogh Ákos pedig igazgatósági tag lesz, az MCC „a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára”. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette. „„A Mathias Corvinus Collegium mint Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez” – fogalmazott Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, aki szerint mivel a korábbi részesedésük jó befektetés volt, a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt.
Az MCC Libriben szerzett korábbi, kisebbségi tulajdonrésze kapcsán is már felmerült, hogy a kormányközeli tehetséggondozó intézmény kiadványait kizárólag üzleti megfontolásból helyezik-e ki jól látható helyekre a könyvesboltokban. Erről a könyvesbolt korábban azt írta, a könyveket nem osztályozzák ideológia szerint, a szakmai munkába pedig az MCC akkor legalábbis nem szólt bele, a kiadójával pedig klasszikus üzleti viszonyban álltak.
Fontos megjegyezni, hogy eddig kifejezetten ellenzéki és baloldali vonatkozású könyvek is rendre voltak helyezve feltűnő helyekre az üzletekben, kérdés, hogy ez a jövőben változik-e. Nemrégiben a Libri azzal került a figyelem középpontjába, hogy egy kortárs író több ifjúsági könyvét más polcra tették át a pedofiltörvény miatt. Az érintett Papp Dóra ugyanakkor erről azt mondta lapunknak, „ők segíteni akartak, nem a Librivel van itt gond, ők csak próbálják valahogy úgy átvariálni a könyveket, hogy ne büntessék meg őket ez alapján a törvény alapján”.
(Kiemelt kép: MTI)
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
