Népszavazáson döntött Párizs lakossága: betilthatják a bérelhető elektromos rollereket a francia fővárosban

Elegük van a közlekedési balesetekből és a járdákat eltorlaszoló rollertömegekből - legalábbis a lakosság 8 százalékának.

  • Eduline

A BBC szerint a városban vasárnap délután tartottak népszavazást az e-rollerekről azt követően, hogy a komoly szabályok és bírságok ellenére sem látszik csökkeni a járművek által okozott és elszenvedett balesetek száma. A népszavazáson mindössze az 1,38 milliós város lakosságának 8 százaléka, körülbelül tehát 103 ezer fő vett részt, akik közül több mint 91 ezren a rollerek betiltása mellett tették le a voksukat.

Párizs volt egyébként az egyik első európai város, ahol bevezették a  bérelhető elektromos rollerek és robogók rendszerét, ez viszont a kritikusok, sőt, a város szocialista polgármestere szerint is több kárt okozott, mint hasznot; mert a használóik rendszerint nem tartják be a KRESZ szabályait, baleseteket okoznak, a járdákon hagyott vagy egyszerűen eldobott e-rollerek pedig rendszeresen eltorlaszolják a gyalogutakat. A városvezető szerint ráaádásul amellett, hogy a bérelhető elektromos rollerek "nem túl fenntarthatóak és rengeteg balesetet is okoznak", még drágák is; 10 perc használat ugyanis 4,40 - 5,40 euróba, átszámítva 1800-2300 forintba kerül.

A három fő rollerszolgáltató, a Lime, a Dott és a Tier egyébként különböző kedvezményekkel próbálta rávenni a támogatóikat a szavazásra; vasárnap például egész napra ingyenes fuvarokat kínáltak, a közösségi oldalaikon pedig arra biztatták a városlakókat, hogy szavazzanak mellettük. Az érveik között az is szerepelt, hogy a városban bekövetkező közlekedési baleseteknek csak egy nagyon kis részét okozzák az elektromos rollerek, ez viszont úgy tűnik, nem győzte meg a szavazókat.

Akár uniós szigorítás is jöhet?

A közlekedési balesetekre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozások bevezetését szorgalmazza. Többek között a rollerek használatát a 16 éves kor betöltéséhez kötnék, a Magyarországon érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban pedig épp múlt héten írtuk meg, hogy már Lázár János közlekedésügyi miniszter előtt van az a tervezet, amely szerint 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.