Elegük van a közlekedési balesetekből és a járdákat eltorlaszoló rollertömegekből - legalábbis a lakosság 8 százalékának.
A BBC szerint a városban vasárnap délután tartottak népszavazást az e-rollerekről azt követően, hogy a komoly szabályok és bírságok ellenére sem látszik csökkeni a járművek által okozott és elszenvedett balesetek száma. A népszavazáson mindössze az 1,38 milliós város lakosságának 8 százaléka, körülbelül tehát 103 ezer fő vett részt, akik közül több mint 91 ezren a rollerek betiltása mellett tették le a voksukat.
Párizs volt egyébként az egyik első európai város, ahol bevezették a bérelhető elektromos rollerek és robogók rendszerét, ez viszont a kritikusok, sőt, a város szocialista polgármestere szerint is több kárt okozott, mint hasznot; mert a használóik rendszerint nem tartják be a KRESZ szabályait, baleseteket okoznak, a járdákon hagyott vagy egyszerűen eldobott e-rollerek pedig rendszeresen eltorlaszolják a gyalogutakat. A városvezető szerint ráaádásul amellett, hogy a bérelhető elektromos rollerek "nem túl fenntarthatóak és rengeteg balesetet is okoznak", még drágák is; 10 perc használat ugyanis 4,40 - 5,40 euróba, átszámítva 1800-2300 forintba kerül.
A három fő rollerszolgáltató, a Lime, a Dott és a Tier egyébként különböző kedvezményekkel próbálta rávenni a támogatóikat a szavazásra; vasárnap például egész napra ingyenes fuvarokat kínáltak, a közösségi oldalaikon pedig arra biztatták a városlakókat, hogy szavazzanak mellettük. Az érveik között az is szerepelt, hogy a városban bekövetkező közlekedési baleseteknek csak egy nagyon kis részét okozzák az elektromos rollerek, ez viszont úgy tűnik, nem győzte meg a szavazókat.
Akár uniós szigorítás is jöhet?
A közlekedési balesetekre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozások bevezetését szorgalmazza. Többek között a rollerek használatát a 16 éves kor betöltéséhez kötnék, a Magyarországon érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban pedig épp múlt héten írtuk meg, hogy már Lázár János közlekedésügyi miniszter előtt van az a tervezet, amely szerint 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
