Roald Dahl után Agatha Christie is cenzúra áldozata lett

A sértőnek vélt leírásokat és kifejezéseket átírták, vagy egyenesen eltávolították a regényeiből.

  • Eduline

Egy felülvizsgálat során sértőnek találták több Agatha Christie regény nyelvezetét, ezért bizonyos kifejezéseket és leírásokat átírtak vagy eltávolítottak műveiből - számolt be róla a The Telegraph.

A lap szerint az amerikai székhelyű HarperCollins átdolgozta az írónő 1926 és 1976 között írt Poirot- és Miss Marple című regényeit, az új kiadásokból pedig eltávolították vagy átdolgozták a mai olvasól számára sértőnek vélt leírásokat és nyelvezetet, többek között az etnikai hovatartozásra való utalásokat és azokat az epizódokat, melyekben a szereplők az Egyesült Királyságon kívüli személyekkel találkoznak. A cenzúrának többek között áldozatául esett az írónő 1937-ben megjelent Halál a Níluson, és 1964-es Rejtély az Antillákon című kötete, de a teljes Miss Marple-sorozatot és a már megjelent további Poirot-regényeket is átvizsgálták.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Agatha Christie regényeit valami miatt problémásnak vélték. Az 1939-es Tíz kicsi néger című regénynek a megjelenését követő néhány évben többször is új címet kellett adni, a legújabb magyar nyelvű kiadás pedig a "Mert többen nincsenek" címen fut. De hasonló "érzékenyítésen" estek át az utóbbi időben Roald Dahl és Ian Fleming könyvei is, amikből szintén eltávolították a modern olvasók számára sértőnek vélt nemi és etnikai hovatartozásra vonatkozó utalásokat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.