Hol és hogyan alszanak a bálnák? - erre a kérdésre keresett és talált is választ egy brit tudományos magazin.
Az IFLScience szerint mivel a bálnák nem halak, hanem emlős cetfélék, amik kopoltyú helyett a fejük tetején lévő lyukon keresztül, tüdővel lélegeznek, a legtöbb fajjal ellentétben nem önkéntelenül, hanem tudatosan szívják be minden lélegzetvételüket, ami az alvási szokásaikra is jelentősen kihat. Mivel mélyalvás közben a tudatos agyfunkciók leállnak, ez pedig a cetfélék halálát okozná, a legtöbb bálnafaj az evolúció során kifejlesztette az úgynevezett váltott agyféltekű alvást.
Ez azt jelenti, hogy míg az egyik agyféltekük álomba merül, a másik aktív marad, hogy a légzésért feleljen, mozgásban tartsa a testet és a nyitva maradó szem segítségével az állat elkerülje az esetleges ragadozókat. Egyes fajok, például az ámbráscet nem túl hosszú időre, de képesek azonban a mélyebb alvásra is. Ekkor a víz felszínéhez közel maradva, függőleges pozícióba helyezkedve merülnek álomba mindössze 10-15 percre, kutatások szerint ez idő alatt egyáltalán nem lélegeznek, a biztonságukról pedig a fajtársaik gondoskodnak, akik a pihenő egyeddel együtt csoportosan sodródnak a víz felszíne alatt.
Az ennél jóval több alvást igénylő bálnaborjak biztonságáról az anyjuk gondoskodik, aki maga után vonszolja a kicsinyét, bizonyos fajoknál azonban előfordul, hogy sem a borjú, sem az anyaállat nem pihen a születést követő egy hónapban, és egész idő alatt mozgásban vannak. Ez azzal függhet össze, hogy melegvérű élőlények lévén a kisebb súlyú, kevesebb testzsírral rendelkező újszülöttek mozgás hiányában kihűlnének és elpusztulnának a hosszabb pihenőidők alatt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
