Itt vannak a legfontosabb részletek a vármegye- és országbérletekről, amelyeket a diákok 945-1890 forintért vehetnek meg

A helyköteles vonatokon például nem lehet majd használni, de a HÉV járataira sem lesz érvényes, ha valaki csak Budapest határain belül utazna.

  • Eduline

Május elsejétől új, 30 napos vármegye-és országbérleteket vezetnek be, melyekkel a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV helyközi járatain is megfizethető áron lehet majd utazni - jelentette be Orbán Viktor  évértékelő beszédében.

A MÁV tájékoztatója szerint a teljesárú vármegyebérlet 9450 forintba, az országbérlet pedig 18 900 forintba kerül majd, a tanulók 90 százalékos kedvezménye viszont ezekre a jegytípusokra is vonatkozik majd, így nekik a vármegyebérletét mindössze 945 forintot, az országbérletért pedig 1890 forintot kell majd fizetniük, de a korábbi jegy- és bérlettípusok is forgalomban maradnak majd, így mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb lehetőséget.

A MÁV közleményt adott ki, amelyben tisztázták: a vármegye- és országbérlettel a helyjegyköteles (feláras) vonatokat nem lehet majd igénybe venni, az első osztályú kocsiban vagy prémium szakaszban sem lehet majd az új bérletekkel utazni (akkor sem, ha az utas egyébként kifizeti felárat vagy a különbözetet), de a feláras és nem feláras kocsikat egyaránt továbbító vonatok nem feláras kocsijaiban nyugodtan utazhatnak majd.

A MÁV azt is hozzátette; az újfajta bérletek nem lesznek érvényesek a településhatárokon belül közlekedő helyi járatokon, így például a Budapesti Közlekedési Központ kék buszain és a főváros közigazgatási határán belül közlekedő MÁV-HÉV járatain sem; ezeken továbbra is szükség van tehát a BKK-jegyekre vagy Budapest-bérletekre. Ugyanakkor, ha az utasok olyan vonattal vagy busszal közlekednek, amelyik menet közben két vármegyét is értint, a célállomása viszont ugyanabban a vármegyében van, mint az indulóállomás, amennyiben nem szállnak le a járműről, nem kell új bérletet vagy jegyet venniük.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.