Évente több tízezer külföldi hallgató érkezik a magyar egyetemekre, és ezzel mindenki jól jár - nem csak ők, mi is

Abdullah 2021 szeptemberében érkezett Pakisztánból Budapestre, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatok szakján tanuljon. Régóta tudta, hogy nem Pakisztánban, hanem egy annál nemzetközibb, lehetőleg európai intézményben szeretne tanulni, a képzése ugyanis - már nevében is - a nemzetközi kapcsolatokról szól.

"Magyarország elhelyezkedése nagyon egyedi és kedvező, ami fontos szempont, ha valaki szeret utazni. Mivel Közép-Európában van, innen bármelyik európai ország könnyen megközelíthető, arról nem is beszélve, hogy rengeteg külföldi diák tanul azon a képzésen, amelyre én járok. Így már a csoportfeladatok megoldásakor is szembesülünk olyan helyzetekkel, amelyek a kulturális különbségekből fakadnak"

– mondja.

Amellett azonban, hogy kedvező az ország elhelyezkedése, fontosnak tartja azt is, hogy olcsóbban "jut hozzá" az általa fontosnak tartott multikulturális környezethez, mint más európai országokban. Itt ugyanis nem csak a tandíjak alacsonyabbak, a mindennapi kiadásokra még a magas infláció ellére is lényegesen kisebb összeget kell félretenni, mint például Hollandiában, Franciaországban, Németországban, vagy akár az Egyesült Királyságban.

Ráadásul nagyon hamar beilleszkedett, szerinte ugyanis annak, aki külföldön él vagy tanul, nyitnia kell az ottani kultúra felé - még akkor is, ha egyik-másik magyarországi szokás Pakisztánban furcsának vagy egyenesen sértőnek számítana.

Több tízezren tanulnak magyar egyetemeken és főiskolákon

Majdnem 40 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon - derül ki a 2022-es statisztikákból az Erudera szerint. Évente több ezren érkeznek Magyarországra a környező országokból, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából, mellettük több mint 3400 német és 2300 kínai diák is tanul magyarországi intézményekben, sőt több ezren választják az itteni egyetemeket Iránból, Törökországból, Nigériából, sőt még Norvégiából is.

A Daily News Hungary cikkében megjelent 2022-es adatok szerint a legtöbb diákot - körülbelül 6200 főt - a Debreceni Egyetem fogadja, de több ezren - intézményenként körülbelül 4000-4200-an - érkeztek a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemre is az elmúlt évben, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is több mint háromezer külföldi hallgatót fogad évente.

Nem véletlenül: az általános orvosi képzések több évtizede népszerűek a külföldi hallgatók körében. Budapest pedig valóban multikulturális közeg, hiszen az említett egyetemeken kívül több fővárosi felsőoktatási intézményben tanulnak külföldiek nagy számban.

"Én is beleszerettem az országba"

"A testvérem már itt élt és dolgozott egy ideje, amikor pedig eljöttem, hogy meglátogassam, én is beleszerettem az országba" – meséli az International Business School (IBS) stratégiai nemzetközi menedzsment mesterképzésén tanuló Daichi.

A hazájában több diplomát – köztük pszichológus végzettséget is -– szerzett, Magyarországon pedig egy ideig a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított japán nyelvet, mielőtt úgy döntött, hogy visszaül az iskolapadba, hogy menedzsmentből is diplomát szerezzen.

"Zeneterapeuta szeretnék lenni. Pszichológiai végzettségem már van, énekelni pedig tudok, viszont a Kanadában élő mentorom szerint mindezek mellé hasznos lehet, ha menedzsmentet is tanulok. Mivel korábban már részt vettem az IBS egy angol nyelvi képzésén, és ismertem a közeget, tudtam, hogy ide szeretnék visszajönni" – mondja. Az angol nyelvű oktatás központi szempont volt, kifejezetten fontosnak tartotta, hogy az otthoni, japán nyelvű oktatási rendszerből kilépve az angoltudását használhassa és fejleszthesse. Daichi úgy látja, nemcsak az órákon tanult rengeteget, de saját csoporttársaitól is.

A Pécsi Tudományegyetem egy különleges képzésének hallgatója, Natthapong akkor hallott először Magyarországról, amikor a korábbi középiskolája vendégül látott egy magyar diákokból álló csoportot Thaiföldön. "Szeretek ösztöndíjprogramokat nézegetni, és mindig is szerettem volna Európában tanulni. Mivel Magyarországon már barátaim is voltak, azonnal jelentkeztem, amikor rátaláltam a lehetőségre" – mondja.

Bár Natthapong hivatalosan a pécsi egyetem hallgatója, az órák Budapesten vannak, alapképzés helyett ugyanis egy különleges, kifejezetten külföldi diákoknak szóló egyéves programban vesz részt, amelynek az a célja, hogy legalább középszintű nyelvvizsgát tegyenek magyar nyelvből, az intenzív nyelvkurzusok mellett pedig megismerjék a magyar kultúrát, történelmet és társadalmat is.

Körülbelül 10 főből áll a csoportunk, és mindenki más országból érkezett. Van, aki Ukrajnából, mások Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból vagy Mexikóból jöttek ide tanulni, mindannyian azért, hogy a magyar nyelv és kultúra mellett egymással is megismerkedjenek

– részletezi.

Ő egyébként is szeret idegen nyelveket tanulni. Mivel Thaiföld egyik nemzetközi egyetemén szerzett alapszakos diplomát, az anyanyelve mellett kitűnően beszél angolul, tud franciául, a budapesti éttermekben pedig már képes magyarul is rendelni. Az egyetlen "problémája" mégis az ételekkel, főként a reggelivel van. Bár a palacsintát, a kürtőskalácsot, de még a pörköltet is megszerette, a túl sok kenyérrel nehezen tud megbirkózni, ahogy azzal is, hogy itt nem a reggeli a fő étkezés. Thaiföldön főtt ételt, rizst, zöldségeket és húsokat is fogyasztanak reggel, ezért a magyar reggelit - a tojást, a pirítóst, a gabonapelyhet, a szendvicset vagy épp a semmit - nehezen tudta megszokni. És annak is örül, ha belebotlik egy-két olyan thai étterembe, ahol valóban thai, és nem az európai ízléshez alakított ázsiai ételeket talál.

Brit diploma multikulturális közegben, Magyarországon

A minisztériumi adatok szerint a külföldi hallgatók száma 2013 óta 65 százalékkal emelkedett, az IBS-en például az angol nyelvű oktatás, az ott megszerezhető brit vagy ír diploma miatt kifejezetten sok a más országból érkezett diák.

Az intézmény egyik oktatója, Szigeti Balázs azt mondja, a hallgatói között vannak, akik más európai országokból érkeztek, de Ausztráliából, Ázsiából és a Közel-Keletről is sokan választják az IBS-t, sőt vannak hallgatóik az amerikai kontinensről is.

Bár sokan gondolhatnák, hogy egy ennyire multikulturális közegben kialakulnak konfliktusok a kulturális vagy akár a vallási különbségek miatt, Szigeti Balázs - és a hallgatók szerint - ennek éppen az ellenkezője igaz. "Abban egészen biztos vagyok, hogy ha valaki kevesebbszer érintkezett más kultúrákkal az anyaországban, annak eleinte furcsa lehet egy ennyire színes közeg. De azt tapasztalom, hogy a hallgatók nagyon hamar megszokják, és elkezdenek építeni ennek az előnyeire, erősségeire" - magyarázza.

"Egyrészt van szakmai előnye abból a szempontból, hogy egymástól is nagyon sok mindent tudnak tanulni, például másfajta gondolkodásmódot, a problémák másfajta megközelítését. De kulturális értelemben is tanulnak, hiszen teljesen indirekt módon ismerik meg egymás szokásait, kultúráját, és válnak érzékenyebbé, ami emberileg is rengeteget ad hozzájuk" – teszi hozzá az IBS docense. A külföldi hallgatók ugyanis nem csak egymást, de a magyar diákokat is bevonják a programjaikba. Bár az összes egyetem igyekszik olyan programokat szervezni a rövidebb-hosszabb időre hozzájuk érkező külföldi hallgatóknak, ahol megmutathatnak egy kis szeletet a kultúrájukból a csoporttársaiknak, a tapasztalat szerint ők gyakran inkább saját a kezükbe veszik az irányítást.

A hindu tavaszköszöntő Holi ünnepkor az indiai hallgatók például már sokadik éve a Normafánál ünnepelnek, és locsolják le színes festékekkel más országból származó társaikat, hogy bemutassák nekik a kultúrájukat. Sokszor főznek együtt, Ramadankor pedig - a muszlim böjt hónapjában - mindenki igyekszik támogatni azokat a hallgatókat, akik csak napnyugta után étkezhetnek.

Az, hogy a kultúrák ennyire keverednek a kampuszon, egyrészt kiszélesíti a diákok látáskörét, ami egy ilyen globalizált világban elképesztően hasznos. És bár az interkulturális kommunikációt tanulják is, az egyetemi közegben szinte észrevétlenül elsajátítják azt, hiszen abban élnek

- teszi hozzá Szigeti Balázs, aki azt mondja, ma már annyira hozzászokott ahhoz, hogy hallgatói a világ különböző pontjairól érkeznek, hogy azt találná furcsának, ha nem ilyen terembe lépne be az órái kezdetén. Szerinte ez pont így jó, hogy ennyi kultúra egy helyen van.

Mindenki nyer

A multikulturális közeggel mindenki jól jár: nem csak az ide érkező külföldiek, hanem a velük együtt tanuló magyar hallgatók is.

Az European Assoociation of International Education gyűjtése szerint a külföldi diákok amellett, hogy megismertethetik csoporttársaikkal saját kultúrájukat és életszemléletüket, még több - országok közötti - kapcsolatot alapozhatnak meg. Egy békéscsabai gimnázium és egy thaiföldi intézmény között például épp a szülők és egy korábban ott tanuló thai vendégdiák segítségével alakult ki egy, már több mint tíz éve tartó cserediákprogram - aminek köszönhetően végül Natthapong is Budapestre érkezett tanulni.

Aligha kell magyarázni: a nemzetközi környezet a diákok nyelvtudására is jó hatással van, hiszen kénytelenek használni a nyelvtudásukat, de sok esetben akár új kifejezéseket és nyelveket is tanulhatnak évfolyamtársaiktól - vagy legalább motiváltabbá válnak arra, hogy belevágjanak egy új nyelv és kultúra megismerésébe.