Kettősdiploma-program - ezt a kifejezést egészen biztosan érdemes megismerniük azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak külföldre költözni egy egyetemi képzésért. Az IBS International Business Schoolnak például a University of Buckinghammal és a Dublin Business Schoollal is vannak közös képzései - természetesen angol nyelvűek. A University of Buckinghammel közös alapképzéseket például menedzsment, pénzügyi menedzsment, üzlet és diplomácia, marketing, üzleti pszichológia, emberi erőforrás, turizmus, sőt művészetmenedzsment területen indítanak. Valamennyi képzés közös első évvel indul, a szakválasztásra az első év végén kerül sor, így hallgatóik az első évben szerzett benyomásaik, ismereteik alapján dönthetnek a folytatásról. Az ötödik szemeszterben pedig választhatnak, hogy egy félévet cserediákként valamelyik partnerintézményben tanulnak, vagy inkább szakmai gyakorlaton vesznek részt, így megkezdik a karrierépítést. A végzett hallgatók a University of Buckingham és az IBS diplomáját megkapják.

A Dublin Business Schoollal közös képzéseken - ilyen például a gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás - pedig akár ír diplomát is kaphatnak, ha az ötödik és a hatodik szemesztert Dublinban végzik el.

Mesterdiplomát már másfél év - két tanulmányi félév és egy félév szakdolgozatírás - után meg lehet szerezni az IBS és a University of Buckingham közös képzésein, méghozzá hat területen: ilyen például a Strategic International Management, a Strategic Human Resource Management vagy éppen a Strategic Finance vagy Marketing.

Több magyarországi intézménynek van külföldi egyetemmel közös képzése - ebben a felállásban a hallgatók saját egyetemük képzésével párhuzamosan egy külföldi partnerintézmény képzését is el tudják végezni. A rendszernek egyik legfontosabb eleme a tantárgyak, kreditek kölcsönös elismerése, beszámítása. Ilyen elven működik együtt külföldi intézménnyel a többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, a BME, a Semmelweis, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is, ez utóbbi például nemrég állapodott meg a skót University of Stirlinggel.

Külföldi egyetem - itthon

A felvételizők persze a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények képzései közül is válogathatnak - igaz, a CEU távozása után nem sok olyan egyetem maradt, ahol angolul lehet tanulni. Ilyen például a McDaniel College és a École Supérieure des Sciences Commerciales d'Angers (ESSCA).

Persze angol nyelvű képzéseket a magyar egyetemek is indítanak - a 2023-as felvételin is több intézmény hirdetett ilyen szakokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem több gazdasági képzése angol nyelven is elérhető, sőt az ELTE „hibrid” képzéseket is hirdet: a nemzetközi gazdálkodás alapszakot például angolul vagy magyarul, illetve a kettőt tetszőlegesen kombinálva is el lehet végezni, azaz minden tantárgynál a hallgatók dönthetnek, hogy angolul vagy magyarul teljesítik.

A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment alapszakot nem csak budapesti egyetemek hirdetik meg angol nyelven, így tett többek között a veszprémi Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is. A legtöbb angol nyelvű alapképzést egyébként gazdaságtudományi területen indítanak az egyetemek, de orvostudományi, műszaki és informatikai képzést is lehet találni az idegen nyelvű kínálatban. A mesterképzésekeken pedig még szélesebb a kínálat – akár társadalomtudományi és bölcsészképzések közül is lehet válogatni.

A 2023-ban meghirdetett képzések listáját itt nézhetitek meg. A képzés nyelve a szak neve mögött zárójelben található, a névre kattintva pedig megjelenik az adott szak leírása, felvételi követelményei, az oldal legalján pedig azt is megnézhetitek, milyen egyetemek indítják még az adott képzést. Nem baj, ha esetleg lemaradtatok az idei Educatio Kiállításról, de többet szeretnétek megtudni az angol nyelvű képzésekről: idén már jáványügyi intézkedések nélkül részt vehettek az egyetemek nyílt napjain. Az IBS-en január 26-án, csütörtökön lesz (regisztrációhoz kötött, itt olvashatjátok el a részleteket). A Debreceni Egyetemen is aznap tartják az idei nyílt napot, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 2023. január 28-án kaphattok bővebb infókat a képzésekről.

Mi kell hozzá?

A legtöbb idegen nyelvű képzéseken nem írnak elő külön nyelvvizsga-követelményeket a felvételihez – ám mivel az oktatás kizárólag angolul zajlik, érdemes magabiztos nyelvtudással érkezni (és az a szak három-négy éve alatt garantáltan nagyot fog fejlődni).

Angol nyelven egyébként nem csak alapszakokat indítanak - több egyetem mesterképzéseket is meghirdet idegen nyelvű változatban. Ezeken a szakokon külön felvételi vizsga van, a szóbelin valószínűleg előkerül egy-két nyelvtudást mérő kérdés is (hacsak nem az egész felvételi az adott nyelven zajlik).

Mennyi az annyi?

Az idegen nyelvű szakok általában drágábbak, mint a magyar nyelvűek: ha valaki nem állami ösztöndíjas formában kezdi el az adott képzést, érdemes számolnia azzal, hogy az önköltség magasabb lehet, mint ugyanannak a szaknak a magyar nyelvű párján. A Corvinuson például az alkalmazott közgazdaságtan tandíja magyar nyelvű képzés esetében 550 000 forint/félév, angol nyelven viszont már 900 000 forint/félév, a Budapesti Gazdasági Egyetemen a kommunikáció- és médiatudomány szak magyar nyelven 340 000 forint, angol nyelven 530 000 forint félévente. A különbség egyik oka, hogy a legtöbb egyetem a féléves tandíjba építette be az ún. idegennyelvi hozzájárulást – igaz, vannak olyan intézmények, ahol ezt továbbra is külön kell fizetniük az angolul tanulóknak.

A külföldi egyetemek tandíjai persze magasabbak, mint a magyar egyetemeké: az ESSCA nemzetközi menedzserképzéséért például 9000 eurós éves tandíjat kell fizetni, a The University of Buckingham 2023/2024-es féléves tandíja 3700 euró, átszámolva másfél millió forint, illetve 3950-4300 eurós tandíjjal számolhatnak McDaniel College leendő hallgatói is.