Elítélték a háborút, ezért a régi klasszikusok mellett az elmúlt évek népszerű, nemzetközileg is ismertté vált orosz és ukrán előadóinak számait is kitiltották az iskolai szilveszteri partikról.
Nem játszhatják bizonyos ukrán és orosz zenészek számait az orosz iskolai szilveszteri bulikon, mert korábban oroszellenesnek minősítették őket – terjedt el a Twitteren és az „orosz Facebooknak” is nevezett Telegram felületén a Global Voices értesülései szerint.
A lap szerint a közösségi oldalakon egyfajta körüzenet került nyilvánosságra, benne egy listával arról, hogy mely zenészeket és zeneszámokat nem játszhatják az oroszországi iskolákban rendezett újévi partikon.
Bár az üzenet valódiságát egyelőre nem erősítették meg, az összesen 29 előadót számláló listán számos olyan ukrán és orosz előadó szerepel, akik jelenleg nem adhatnak koncerteket Oroszországban, mert korábban „hazaellenesnek” minősítették őket.
A tiltott előadók között van a Jekatyerinburgból származó Monetochka, aki Moszkva Ukrajnai invázióját követően nyíltan elítélte a háborút és elhagyta az országot, de nem kegyelmeztek a Little Big nevű rave formációnak és Manizha tádzsik-orosz énekesnőnek sem, akik 2020-ban és 2021-ben képviselték Oroszországot az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
