Közeleg a őszi óraátállítás: vajon ez lesz az utolsó?

A Magyar Alvás Szövetség szerint az energiaválság miatt kérdésessé vált az általánosan érvényben lévő standard időszámítás.

  • Eduline

Az utóbbi években folyamatosan téma az óraátállítás eltörlése, és egy egységes időszámítás bevezetése az Európai Unióban. A téli időszámítás közeledtével ismét előkerült a mutatók tekergetésének kérdése: a Magyar Alvás Szövetség szerint

elképzelhető, hogy az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.

Az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat - idézi a szövetség közleményét az Index.

Lesz egységes időszámítás vagy sem?

Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a téli és a nyári időszámítás közötti váltás eltörlését. Az országok 2019 helyett 2021-től álltak volna át az új rendszerre, azonban ez tovább csúszik.

"A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak az óraátállítást illetően és ennek következtében az előrehaladás az ügy tekintetében jelentős kihívásokkal szembesült mindig is" - írta korábban az Igazságügyi Minisztérium egy képviselő kérdésére. „Nincs napirenden a kérdés, hogy ha eltörölnék az óraátállítást, akkor a téli vagy a nyári időzónát válasszuk-e” - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet és a háború is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. Ez viszont nem biztos, hogy jó választás,

ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.