Közeleg a őszi óraátállítás: vajon ez lesz az utolsó?

A Magyar Alvás Szövetség szerint az energiaválság miatt kérdésessé vált az általánosan érvényben lévő standard időszámítás.

  • Eduline

Az utóbbi években folyamatosan téma az óraátállítás eltörlése, és egy egységes időszámítás bevezetése az Európai Unióban. A téli időszámítás közeledtével ismét előkerült a mutatók tekergetésének kérdése: a Magyar Alvás Szövetség szerint

elképzelhető, hogy az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.

Az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat - idézi a szövetség közleményét az Index.

Lesz egységes időszámítás vagy sem?

Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a téli és a nyári időszámítás közötti váltás eltörlését. Az országok 2019 helyett 2021-től álltak volna át az új rendszerre, azonban ez tovább csúszik.

"A korábbi tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok rendkívül megosztottak az óraátállítást illetően és ennek következtében az előrehaladás az ügy tekintetében jelentős kihívásokkal szembesült mindig is" - írta korábban az Igazságügyi Minisztérium egy képviselő kérdésére. „Nincs napirenden a kérdés, hogy ha eltörölnék az óraátállítást, akkor a téli vagy a nyári időzónát válasszuk-e” - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A tárgyalások – és ebben alighanem a járványhelyzet és a háború is szerepet játszik – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. Ez viszont nem biztos, hogy jó választás,

ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.